Első alkalommal állította össze az 50 évnél fiatalabb egyetemek rangsorát a Times Higher Education magazin.
Első alkalommal állította össze az 50 évnél fiatalabb egyetemek rangsorát a Times Higher Education magazin. A százas lista nagy meglepetést okozott: a brit és amerikai egyetemekkel távol-keleti és más európai intézmények is fel tudták venni a versenyt – írja a Huffington Post.
Az első helyen a mindössze 26 éve működő dél-koreai Pohang University of Science and Technology végzett, míg a második az 1968-ban alapított École Polytechnique Fédérale de Lausanne lett. A bronzérmet a Hong Kong University of Science and Technology szerezte meg, amely 21 éve indította az első képzést.
A top tízben egy dél-koreai, egy francia, két amerikai és három brit egyetem is szerepel. A százas listára összesen harminc ország egyetemei kerültek fel, magyar intézmény nincs közöttük. A teljes listát itt nézheted meg.
„A fiatal ázsiai egyetemek taroltak a versenyben: a top tízbe három, a legjobb százba pedig tizenhat ázsiai intézmény is bekerült. Érdekes módon azonban sem orosz, sem kínai, sem indiai egyetem nem szerepel a listán” – nyilatkozta Phil Baty, a Times Higher Education egyik szerkesztője.
A lista készítői ugyanazt a módszertant alkalmazták az 50 évnél fiatalabb intézmények sorrendjének megállapításakor, mint a hagyományos THE-lista összeállításakor. Tizenhárom tényezőt, köztük az oktatók és a hallgatók teljesítményét, az innovációs tevékenységet és a nemzetközi kapcsolatokat vették figyelembe. Egyedül az „egyetemi presztízs” kapott kisebb hangsúlyt.
A listát ezentúl minden évben nyilvánosságra hozza a Times Higher Education. Váltás előtt a felsőoktatás – a rangsorokat is érintő változásokról itt olvashatsz bővebben.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
