Az oktatási államtitkárság "a leghatározottabban visszautasított" minden olyan, a sajtóban megjelenő állítást pénteki...
Az oktatási államtitkárság "a leghatározottabban visszautasított" minden olyan, a sajtóban megjelenő állítást pénteki közleményében, amely - mint írták - megtévesztő szándékkal az új finanszírozási rendszert a szocialisták és liberálisok által bevezetni tervezett tandíjként tünteti fel.
Az államtitkárság szerint az MSZP és az SZDSZ azt tervezte, hogy minden felsőoktatásban tanuló fiatalnak kötelezően tandíjat kell fizetnie. Ezzel szemben a tény az, hogy a 2012 szeptemberétől újonnan belépő diákok több mint hatvan százaléka (tehát 10 diákból 6) teljes állami ösztöndíjban részesül.
Tény, hogy az idei 110.617 jelentkező közel háromnegyede, 79.861 fiatal kezdheti meg felsőfokú tanulmányait szeptembertől az egyetemeken, főiskolákon - folytatták, kiemelve: a hallgatók a szeptembertől kezdődő tanévben állami ösztöndíjjal vagy állami kamattámogatással tanulhatnak.
Hozzátették: a kormány éppen azért, hogy az állam által nem vagy csak kismértékben támogatott szakokon a tanulás ne "a gazdagok kiváltsága" legyen, létrehozta a Diákhitel II-t. Az új hitelkonstrukcióval a kormány megteremtette annak lehetőségét, hogy minden magyar fiatal, aki eleget tesz a minimumkövetelményeknek, anyagi helyzetétől függetlenül az általa választott területen tanulhasson - emelték ki.
Az államtitkárság azokat a valótlan kijelentéseket is visszautasítja, amelyek szerint "az utóbbi évtizedekben nem volt példa arra, hogy olyan kevesen jelentkeztek volna a felsőoktatásba, mint idén". 2007-ben ugyanis 108.854-en, 2008-ban 96.986-an, idén pedig 110 617-en jelentkeztek - fejtették ki.
"A kormány célja egy olyan felsőoktatási rendszer megteremtése és fenntartása, amely - versenyképes diplomák megszerzésével - mind a nemzetgazdaság, mind pedig a hallgatók hosszú távú érdekeit szolgálja. Továbbá cél az is, hogy a már külföldön élő magyar fiatalok is visszatérjenek hazánkba" - sorolták.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
