Az oktatási államtitkárság "a leghatározottabban visszautasított" minden olyan, a sajtóban megjelenő állítást pénteki...
Az oktatási államtitkárság "a leghatározottabban visszautasított" minden olyan, a sajtóban megjelenő állítást pénteki közleményében, amely - mint írták - megtévesztő szándékkal az új finanszírozási rendszert a szocialisták és liberálisok által bevezetni tervezett tandíjként tünteti fel.
Az államtitkárság szerint az MSZP és az SZDSZ azt tervezte, hogy minden felsőoktatásban tanuló fiatalnak kötelezően tandíjat kell fizetnie. Ezzel szemben a tény az, hogy a 2012 szeptemberétől újonnan belépő diákok több mint hatvan százaléka (tehát 10 diákból 6) teljes állami ösztöndíjban részesül.
Tény, hogy az idei 110.617 jelentkező közel háromnegyede, 79.861 fiatal kezdheti meg felsőfokú tanulmányait szeptembertől az egyetemeken, főiskolákon - folytatták, kiemelve: a hallgatók a szeptembertől kezdődő tanévben állami ösztöndíjjal vagy állami kamattámogatással tanulhatnak.
Hozzátették: a kormány éppen azért, hogy az állam által nem vagy csak kismértékben támogatott szakokon a tanulás ne "a gazdagok kiváltsága" legyen, létrehozta a Diákhitel II-t. Az új hitelkonstrukcióval a kormány megteremtette annak lehetőségét, hogy minden magyar fiatal, aki eleget tesz a minimumkövetelményeknek, anyagi helyzetétől függetlenül az általa választott területen tanulhasson - emelték ki.
Az államtitkárság azokat a valótlan kijelentéseket is visszautasítja, amelyek szerint "az utóbbi évtizedekben nem volt példa arra, hogy olyan kevesen jelentkeztek volna a felsőoktatásba, mint idén". 2007-ben ugyanis 108.854-en, 2008-ban 96.986-an, idén pedig 110 617-en jelentkeztek - fejtették ki.
"A kormány célja egy olyan felsőoktatási rendszer megteremtése és fenntartása, amely - versenyképes diplomák megszerzésével - mind a nemzetgazdaság, mind pedig a hallgatók hosszú távú érdekeit szolgálja. Továbbá cél az is, hogy a már külföldön élő magyar fiatalok is visszatérjenek hazánkba" - sorolták.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
