Az iparkamara elnöke szerint jó, ha megkövetelik a nyelvvizsgát a felsőoktatáshoz

Székely László alapjogi biztos nemrég azt írta, alapjogot sérthet, hogy bár középiskolában nem mindenhol követelmény, 2020-tól már középfokú nyelvvizsga kell a felsőoktatásba való bekerüléshez. Székely szerint a feltétele sincs meg a közoktatásban annak, hogy ilyen szintre jussanak a diákok. A szakképzésben érdekelt kamara elnöke szerint azonban igenis szükséges ez a szűrő.

  • Eduline
MTI/Ujvári Sándor

A jövő generáció sikeresélyeit rontaná, ha 2020-tól nem lenne az egyetemre kerülés kötelező feltétele a középfokú nyelvtudás - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerdán az MTI-nek az ombudsman napokban megjelent jelentésére reagálva, amely szerint a kormány kellő előkészítés nélkül írta elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a középfokú nyelvvizsgát.

Parragh László hangsúlyozta: a mai világban nyelvtudás és a digitális ismeret nélkül nem lehet érvényesülni a világban, a munkaerőpiacon sem. Az MKIK elnök szerint az ombudsman jelentésében tartalmilag sok helyes megállapítás van, de a végkövetkeztetés hibás. "Valóban, Magyarországon a nyelvtanulás feltételei nem ideálisak, javítani kell az oktatói képességeken, az iskolák felkészültségén, a nyelvtanulás hozzáférési lehetőségén, de mindez nem lehet indok arra, hogy a 2020-as határidőt, ahol a felsőoktatásba belépés feltétele egy nyelv középfokú ismerete, elcsúsztassák, módosítsák, ami nagy visszalépés lenne" - fogalmazott.

 

Mégsem kell nyelvvizsga a felvételihez 2020-tól?

Parragh közölte: az MKIK határozottan kiáll a nyelvek közül az angoltudás mellett, hiszen ez a közösségi kommunikációs nyelv, ezért a szabályozásban már azt is "puhának" tartják, hogy nem az angol, hanem egyetlen, bármilyen idegennyelv-vizsga szerepel.

A kamara elnöke felidézte, 2014-ben született meg a döntés arról, hogy a felsőoktatásba való belépéshez szükséges a nyelvtudás. Bőven van idő 2020-ig felkészülnie mindenkinek, de leginkább a felsőoktatásba kerülőknek, a diákoknak, akiknek érdekük, hogy nyelvismerettel rendelkezzenek - hangsúlyozta Parragh László.

Te mit gondonsz? Szerinted szükséges, hogy nyelvvizsgával szűrjék a felsőoktatásba jelentkező diákokat 2020-tól? Szerinted adottak a feltételek az idegen nyelvek ilyen szintű elsajátítására középiskolában? Küldd el véleményedet az [email protected] címre!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.