Az iparkamara elnöke szerint jó, ha megkövetelik a nyelvvizsgát a felsőoktatáshoz

Székely László alapjogi biztos nemrég azt írta, alapjogot sérthet, hogy bár középiskolában nem mindenhol követelmény, 2020-tól már középfokú nyelvvizsga kell a felsőoktatásba való bekerüléshez. Székely szerint a feltétele sincs meg a közoktatásban annak, hogy ilyen szintre jussanak a diákok. A szakképzésben érdekelt kamara elnöke szerint azonban igenis szükséges ez a szűrő.

  • Eduline
MTI/Ujvári Sándor

A jövő generáció sikeresélyeit rontaná, ha 2020-tól nem lenne az egyetemre kerülés kötelező feltétele a középfokú nyelvtudás - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerdán az MTI-nek az ombudsman napokban megjelent jelentésére reagálva, amely szerint a kormány kellő előkészítés nélkül írta elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a középfokú nyelvvizsgát.

Parragh László hangsúlyozta: a mai világban nyelvtudás és a digitális ismeret nélkül nem lehet érvényesülni a világban, a munkaerőpiacon sem. Az MKIK elnök szerint az ombudsman jelentésében tartalmilag sok helyes megállapítás van, de a végkövetkeztetés hibás. "Valóban, Magyarországon a nyelvtanulás feltételei nem ideálisak, javítani kell az oktatói képességeken, az iskolák felkészültségén, a nyelvtanulás hozzáférési lehetőségén, de mindez nem lehet indok arra, hogy a 2020-as határidőt, ahol a felsőoktatásba belépés feltétele egy nyelv középfokú ismerete, elcsúsztassák, módosítsák, ami nagy visszalépés lenne" - fogalmazott.

 

Mégsem kell nyelvvizsga a felvételihez 2020-tól?

Parragh közölte: az MKIK határozottan kiáll a nyelvek közül az angoltudás mellett, hiszen ez a közösségi kommunikációs nyelv, ezért a szabályozásban már azt is "puhának" tartják, hogy nem az angol, hanem egyetlen, bármilyen idegennyelv-vizsga szerepel.

A kamara elnöke felidézte, 2014-ben született meg a döntés arról, hogy a felsőoktatásba való belépéshez szükséges a nyelvtudás. Bőven van idő 2020-ig felkészülnie mindenkinek, de leginkább a felsőoktatásba kerülőknek, a diákoknak, akiknek érdekük, hogy nyelvismerettel rendelkezzenek - hangsúlyozta Parragh László.

Te mit gondonsz? Szerinted szükséges, hogy nyelvvizsgával szűrjék a felsőoktatásba jelentkező diákokat 2020-tól? Szerinted adottak a feltételek az idegen nyelvek ilyen szintű elsajátítására középiskolában? Küldd el véleményedet az [email protected] címre!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.