Az iparkamara elnöke szerint jó, ha megkövetelik a nyelvvizsgát a felsőoktatáshoz

Székely László alapjogi biztos nemrég azt írta, alapjogot sérthet, hogy bár középiskolában nem mindenhol követelmény, 2020-tól már középfokú nyelvvizsga kell a felsőoktatásba való bekerüléshez. Székely szerint a feltétele sincs meg a közoktatásban annak, hogy ilyen szintre jussanak a diákok. A szakképzésben érdekelt kamara elnöke szerint azonban igenis szükséges ez a szűrő.

  • Eduline
MTI/Ujvári Sándor

A jövő generáció sikeresélyeit rontaná, ha 2020-tól nem lenne az egyetemre kerülés kötelező feltétele a középfokú nyelvtudás - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerdán az MTI-nek az ombudsman napokban megjelent jelentésére reagálva, amely szerint a kormány kellő előkészítés nélkül írta elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a középfokú nyelvvizsgát.

Parragh László hangsúlyozta: a mai világban nyelvtudás és a digitális ismeret nélkül nem lehet érvényesülni a világban, a munkaerőpiacon sem. Az MKIK elnök szerint az ombudsman jelentésében tartalmilag sok helyes megállapítás van, de a végkövetkeztetés hibás. "Valóban, Magyarországon a nyelvtanulás feltételei nem ideálisak, javítani kell az oktatói képességeken, az iskolák felkészültségén, a nyelvtanulás hozzáférési lehetőségén, de mindez nem lehet indok arra, hogy a 2020-as határidőt, ahol a felsőoktatásba belépés feltétele egy nyelv középfokú ismerete, elcsúsztassák, módosítsák, ami nagy visszalépés lenne" - fogalmazott.

 

Mégsem kell nyelvvizsga a felvételihez 2020-tól?

Parragh közölte: az MKIK határozottan kiáll a nyelvek közül az angoltudás mellett, hiszen ez a közösségi kommunikációs nyelv, ezért a szabályozásban már azt is "puhának" tartják, hogy nem az angol, hanem egyetlen, bármilyen idegennyelv-vizsga szerepel.

A kamara elnöke felidézte, 2014-ben született meg a döntés arról, hogy a felsőoktatásba való belépéshez szükséges a nyelvtudás. Bőven van idő 2020-ig felkészülnie mindenkinek, de leginkább a felsőoktatásba kerülőknek, a diákoknak, akiknek érdekük, hogy nyelvismerettel rendelkezzenek - hangsúlyozta Parragh László.

Te mit gondonsz? Szerinted szükséges, hogy nyelvvizsgával szűrjék a felsőoktatásba jelentkező diákokat 2020-tól? Szerinted adottak a feltételek az idegen nyelvek ilyen szintű elsajátítására középiskolában? Küldd el véleményedet az [email protected] címre!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.