Az EU oktatási biztosánál panaszkodnak az oktatási törvények miatt

Közös levélben fordultak az oktatási államtitkárhoz és az Európai Unió oktatásért felelős biztosához a Hallgatói...

  • eduline/mti
MTI / Szigetváry Zsolt

Közös levélben fordultak az oktatási államtitkárhoz és az Európai Unió oktatásért felelős biztosához a Hallgatói Hálózat, a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) képviselői és az Oktatói Hálózat kezdeményezői, akik azt javasolják, hogy a két tárgyalópartner szerdai brüsszeli találkozójukon tekintse át "a magyar oktatási rendszer átalakításával kapcsolatos problémákat".

Levelükben azt írták: a magyar közoktatási és felsőoktatási rendszer átalakítása elhamarkodottan, a szükséges szakmai előkészítés és társadalmi vita nélkül zajlik. A törvények előkészítése során figyelmen kívül hagyták a demokratikus törvényhozási gyakorlat elemi szabályait: nem készültek szakmai elemzések, hatástanulmányok, elmaradtak az érdemi szakmai és civil egyeztetések.

Az átalakítás jogi keretei sem megfelelőek, az oktatási törvények hiányosak és inkoherensek; egyes kérdésekben eljárási részletekre is kiterjednek, míg számos alapvető kérdést kormányrendeletek körébe utalnak - sorolták kifogásaikat. Álláspontjuk szerint a kormány oktatáspolitikája megszünteti a közoktatás intézményi sokszínűségét, államosítja (vagy egyes esetekben az egyházak kezébe juttatja) a helyi, az önkormányzati és az egyéb szervezetek által létrehozott és fenntartott iskolákat, megszünteti az egyetemi autonómiát és ellehetetlenít nagy múltú, nemzetközileg is elismert felsőoktatási intézményeket.

Az iskolákra központilag előírt oktatási és nevelési tartalmakat kényszerít rá, megszünteti a kreatív pedagógusi munkát, amely a tanulók egyéni, csoportos és helyi szükségleteinek megfelelően alakíthatja az oktatás tartalmát - írták, hozzátéve: határozottan kifogásolják az egyetemi felvételi keretszámok radikális, átgondolatlan és ad hoc csökkentését, amely nem veszi figyelembe sem a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetet sem a szakmailag megalapozott fejlesztési irányokat.

Andrulla Vasziliu EU-biztos február 10-én folytatott megbeszélést Brüsszelben Jávor Andrással, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közigazgatási államtitkárával, és egyetértésre jutott vele abban: Hoffmann Rózsa oktatási ügyekben illetékes államtitkár Brüsszelbe utazik, hogy megvitassa az Európai Bizottságban a magyar közoktatási, valamint felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban felmerült aggodalmakat. 

A biztos akkor azt mondta, a magyar felsőoktatási törvény elemzése jelenleg is folyik a unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményében. A közoktatási reformmal kapcsolatban két konkrét kifogást is megemlített a ciprusi EU-biztos: a tankötelezettség korhatárának 18-ról 16 évre csökkentését, valamint a szakképzés időtartamának négyről három évre csökkentését, ez utóbbin belül egyúttal a közismereti tárgyak oktatásának visszaszorulását. 

Hoffmann Rózsa február 11-én úgy nyilatkozott: nem lepte meg a brüsszeli felkérés. Kiemelte: miután értesült, hogy az oktatási biztos bizonyos aggodalmának adott hangot, magától jelentkezett, hogy szívesen ad első kézből tájékoztatást a magyar köz- és felsőoktatást érintő kérdésekről. Az eddig ismert felvetésekre reagálva akkor azt mondta, Európa 19 országában 16 év a tankötelezettség korhatára, mindössze három államban magasabb ennél. Ha Magyarországot emiatt elítélik, akkor másik 18 országot, köztük Franciaországot és Finnországot is el kellene ítélni.

A közismereti tárgyak számának csökkentése szintén ismert kritika - folytatta, hozzátéve: az, hogyan épül fel az iskolarendszer tartalma, milyen tantárgyak vannak, mit tanítanak, szakmai kérdés. Nem is érti, miért ad ez okot aggodalomra, és ráadásul még végleges döntés sincs, hiszen még nincsenek kész tantervek. Hoffmann Rózsa a felsőoktatást és a hallgatói szerződést ért bírálatokra úgy reagált, mielőtt a kormányrendeletet megalkották, előzetes normakontrollt kértek, és a jogi vizsgálatok semmilyen aggályt nem jeleztek.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.