Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora tölti be július 1-jétől a Magyar Rektori Konferencia...
Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora tölti be július 1-jétől a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöki tisztségét. A jogtörténész, egyetemi tanár 1953. május 27-én született Debrecenben. Az ELTE Jogtudományi Karán végzett 1977-ben, majd két éven át szociológiai tanulmányokat folytatott.
1977 és 1983 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) munkatársa, majd az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK) Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének adjunktusa volt. 1991-től egyetemi docens, 1993-tól tanszékvezető, 2000-től pedig egyetemi tanár. 1993 és 1996 között a Miskolci Egyetem politológia tanszékének docenseként is tevékenykedett. 1996 és 2000 között az ELTE ÁJK helyettes dékánja, majd nyolc éven át dékánja volt. 2010. augusztus 1-jétől az ELTE rektora.
Kutatási területe a magyar alkotmány- és jogtörténet. A Rákóczi-szabadságharc államának jogalkotási és a magyarországi cigányság jogtörténeti kérdéseivel, a polgári börtönügy kialakulásával, a magyar büntetés-végrehajtási jog, valamint az európai parlamentarizmus kérdéseivel foglalkozott.
Mezey Barna 1991-ben megszerezte a kandidátusi fokozatot, 2011-ben a tudományok doktora címet. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. 2006-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány a Pázmány Péter felsőoktatási díjjal ismerte el a jogászképzés terén végzett nagy hatású, több évtizedes oktatói munkáját.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
