Az ELTE rektora vezeti július 1-től az MRK-t

Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora tölti be július 1-jétől a Magyar Rektori Konferencia...

  • MTI
Mezey Barna, az ELTE rektora. Július 1-től ő vezeti a rektori konferenciát

Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora tölti be július 1-jétől a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöki tisztségét. A jogtörténész, egyetemi tanár 1953. május 27-én született Debrecenben. Az ELTE Jogtudományi Karán végzett 1977-ben, majd két éven át szociológiai tanulmányokat folytatott.

1977 és 1983 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) munkatársa, majd az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK) Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének adjunktusa volt. 1991-től egyetemi docens, 1993-tól tanszékvezető, 2000-től pedig egyetemi tanár. 1993 és 1996 között a Miskolci Egyetem politológia tanszékének docenseként is tevékenykedett. 1996 és 2000 között az ELTE ÁJK helyettes dékánja, majd nyolc éven át dékánja volt. 2010. augusztus 1-jétől az ELTE rektora.

Kutatási területe a magyar alkotmány- és jogtörténet. A Rákóczi-szabadságharc államának jogalkotási és a magyarországi cigányság jogtörténeti kérdéseivel, a polgári börtönügy kialakulásával, a magyar büntetés-végrehajtási jog, valamint az európai parlamentarizmus kérdéseivel foglalkozott.

Mezey Barna 1991-ben megszerezte a kandidátusi fokozatot, 2011-ben a tudományok doktora címet. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. 2006-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány a Pázmány Péter felsőoktatási díjjal ismerte el a jogászképzés terén végzett nagy hatású, több évtizedes oktatói munkáját.

Hozzászólások

„Kabátban ültek az órákon, mert nem volt fűtés” – saját fiai történetén keresztül bírálta az oktatási rendszert a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga

Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.