Az ELTE hallgatói önkormányzata kiáll a CEU mellett

A HÖOK-kal ellentétben az ELTE-HÖK nem helyesli a CEU-t ellehetetlenítő törvényjavaslatot.

  • Eduline
Reviczky Zsolt

Bár a HÖOK üdvözölte a CEU ellehetetlenítését maga után vonó törvénymódosító javaslatot, az ELTE Hallgatói Önkormányzata közleményben állt ki az intézmény mellett.

Úgy gondoljuk, hogy a diplomák kiadásával kapcsolatos szabályozások szigorítását körültekintő szakmai diskurzusnak kell megelőznie, és a szigorítás megvalósítható a Közép-európai Egyetem teljes ellehetetlenítése nélkül is.

- írják közleményükben.

Az ELTE-HÖK szolidaritását fejezi ki a CEU oktatóival és hallgatóival.

A Közép-európai Egyetem a felsőoktatási palettán egyedi színfoltként jelenik meg, megszűnésével a magyar tudományos közeg és így a magyar társadalom is sokat vesztene. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek a Közép-európai Egyetemmel való kapcsolata több tudományterületen kifejezetten szoros, így a Közép-európai Egyetem bezárása közvetlenül érintené az ELTE hallgatóit is.

- indokolja a HÖK a kiállást.

Több ezren tüntetnek vasárnap a CEU mellett: mutatjuk a részleteket

Hétfőn már tárgyalhatják is a CEU-t nehéz helyzetbe hozó törvénytervezetet, ezért az egyetem szimpatizánsai vasárnapra tüntetést szerveznek. Most a CEU, de ki a következő? címmel tartanak tüntetés vasárnap délután öttől, az eseményt a Oktatási Szabadságot Facebook-csoport szervezi, a menet a Fővárm térről indul.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.