Múlt héten nagyon sok család örülhetett, hogy csemetéje bekerült az egyetemre, azonban sokaknak ez komoly anyagi megterhelést jelent. A diákok megélhetése, a lakhatás és nem utolsó sorban maga a tandíj is komoly összegeket jelent félévente.
A Pénzcentrum kiszámolta, hogy mennyibe is kerül egy 3 éves képzés a családoknak. Az említett kiadások, mint a tandíj, a lakhatás és a megélhetés összesen nagy anyagi megterhelést jelenthet a családoknak.
Összességében elmondható, hogy egy állami támogatott képzésre felvett hallgatónak, aki a kollégiumot választja, visszafogottan bulizik, és hétvégente anya megpakolja a hátizsákját néhány napi elemózsiával, annak havi szinten 40 ezer forint elég. Ez egy hároméves alapképzés esetében (nyári szünetek nélkül, 10 hónapra számolva) 1,2 millió forintba kerül az egyetemista lét - írják, és ez még csak az alsó kategória.
Középkategóriának nézzünk egy államilag támogatott képzésre felvett, barátokkal összeköltöző fiatalt. Vidéki városban az albérlet rá eső részét ki lehet hozni 60 ezer forintból (akár rezsivel együtt is), utazásra számoljunk havi 10 ezer forintot (helyi bérlet, plusz kb. két hazaút, utóbbi persze függ attól, hogy milyen távol tanul az otthontól), étkezésre, ha időnként anya csomagol házi kosztot, és alkalmanként főznek a lakótársakkal is, akkor 30 ezer forintot számolhatunk, és időnként még egy-egy buli, vagy szezonális ruhatárbővítés is belefér, ezekre havonta 25 ezer forintot számoljunk. Ez együtt egy hónapban 125 ezer forint kiadást jelent, ami hároméves alapképzésnél már 3 750 000 forint.
Persze nincsen felső határ, de ha egy önköltséges hallgató Budapesten egyedül bérel egy garzont a belvárosban (150 ezer forint havonta), nem csak a sarki kifőzdében ebédel, ruházkodik, és úgy igazán ad az egyetemista életérzésnek, akkor havonta 300 ezer forint is könnyen elmegy. Ez egy alapképzés esetén, ha 200 ezer forint a féléves tandíj, 10,2 millió forint. És neki még nincs saját autója és lakása. - számolták ki.
Mi is a különbség a Diákhitel 1 és a Diákhitel 2 között? Minden fontos információ a Diákhitel 2-ről
Nemsokára kezdetét veszi a egyetem, mielőtt azonban belekezdenétek az első szemeszterbe, van pár dolog, amit érdemes tudni. Ahhoz, hogy meghozhassatok egy komoly döntést, ezeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ki veheti fel? Hasonlóan a Diákhitel 1-hez, ezt a hitelt is felveheti, állami ösztöndíjas és önköltséges képzésben részt vevő hallgató, akár nappali, akár esti, akár levelező tagozaton vagy távoktatásos formában tanuló személy.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
