Alsóhangon 1,2 millió, de akár 10 milliónál is többe kerülhet a családoknak az egyetem

Múlt héten nagyon sok család örülhetett, hogy csemetéje bekerült az egyetemre, azonban sokaknak ez komoly anyagi megterhelést jelent. A diákok megélhetése, a lakhatás és nem utolsó sorban maga a tandíj is komoly összegeket jelent félévente.

  • Eduline
pixabay

A Pénzcentrum kiszámolta, hogy mennyibe is kerül egy 3 éves képzés a családoknak. Az említett kiadások, mint a tandíj, a lakhatás és a megélhetés összesen nagy anyagi megterhelést jelenthet a családoknak.

Összességében elmondható, hogy egy állami támogatott képzésre felvett hallgatónak, aki a kollégiumot választja, visszafogottan bulizik, és hétvégente anya megpakolja a hátizsákját néhány napi elemózsiával, annak havi szinten 40 ezer forint elég. Ez egy hároméves alapképzés esetében (nyári szünetek nélkül, 10 hónapra számolva) 1,2 millió forintba kerül az egyetemista lét - írják, és ez még csak az alsó kategória.

Középkategóriának nézzünk egy államilag támogatott képzésre felvett, barátokkal összeköltöző fiatalt. Vidéki városban az albérlet rá eső részét ki lehet hozni 60 ezer forintból (akár rezsivel együtt is), utazásra számoljunk havi 10 ezer forintot (helyi bérlet, plusz kb. két hazaút, utóbbi persze függ attól, hogy milyen távol tanul az otthontól), étkezésre, ha időnként anya csomagol házi kosztot, és alkalmanként főznek a lakótársakkal is, akkor 30 ezer forintot számolhatunk, és időnként még egy-egy buli, vagy szezonális ruhatárbővítés is belefér, ezekre havonta 25 ezer forintot számoljunk. Ez együtt egy hónapban 125 ezer forint kiadást jelent, ami hároméves alapképzésnél már 3 750 000 forint.

Persze nincsen felső határ, de ha egy önköltséges hallgató Budapesten egyedül bérel egy garzont a belvárosban (150 ezer forint havonta), nem csak a sarki kifőzdében ebédel, ruházkodik, és úgy igazán ad az egyetemista életérzésnek, akkor havonta 300 ezer forint is könnyen elmegy. Ez egy alapképzés esetén, ha 200 ezer forint a féléves tandíj, 10,2 millió forint. És neki még nincs saját autója és lakása. - számolták ki.

Mi is a különbség a Diákhitel 1 és a Diákhitel 2 között? Minden fontos információ a Diákhitel 2-ről

Nemsokára kezdetét veszi a egyetem, mielőtt azonban belekezdenétek az első szemeszterbe, van pár dolog, amit érdemes tudni. Ahhoz, hogy meghozhassatok egy komoly döntést, ezeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ki veheti fel? Hasonlóan a Diákhitel 1-hez, ezt a hitelt is felveheti, állami ösztöndíjas és önköltséges képzésben részt vevő hallgató, akár nappali, akár esti, akár levelező tagozaton vagy távoktatásos formában tanuló személy.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna