Nagy-Britanniában az egyetemi tanulmányaikat idén ősszel kezdő diákok több mint fele még ötvenes életéveiben is...
Nagy-Britanniában az egyetemi tanulmányaikat idén ősszel kezdő diákok több mint fele még ötvenes életéveiben is törleszteni fogja tandíját - mutat rá egy brit tanulmány.
Az évi 43 ezer 500 font jövedelmű családokra nehezedik majd a legnagyobb adósság, amelynek törlesztése hosszabb időbe telik. A szeptembertől érvényes rendelkezések szerint reálkamaton kell majd törleszteni az évi átlagban 8 ezer 660 fontos tandíjat, illetve az annak fedezésére felvett kölcsönt, és a hallgatók 56 százaléka esetében 30 éves futamidő a legvalószínűbb. Ez azt jelenti, hogy leghamarabb 52 esztendősen tudják le a kölcsönt.
A tanulmány készítőinek számításai szerint a hallgatók 70 százaléka rosszabbul jár az új szisztémában, átlagadóssága a korábbi 22 ezer 127 fontról 37 ezer 658 fontra duzzad. A legrosszabb helyzetbe a középosztályból származó hallgatók kerülnek, mivel ők nem jogosultak diákkedvezményekre, amelyek révén kisebb hitel is elegendő lenne számukra.
A szegényebb családok szülötteinek tandíjadóssága lesz a legalacsonyabb - részben, mert ők nemigen fognak a legdrágább egyetemekre járni -, de az is eléri a 34 ezer 848 fontos átlagot.
A tanulmányt 90 egyetem tandíjai alapján készítette az Institute of Fiscal Studies. Szerzői kitértek arra is, hogy az új rendszerben az adófizetők minden egyetemi hallgató esetében megtakarítanak 3 ezer fontot, az egyetemek pedig jobban járnak annak ellenére, hogy csökken közvetlen állami támogatásuk - olvasható a The Daily Telegraph brit napilapban.
A tandíjemelés hatására 50 ezerrel kevesebben jelentkeztek egyetemekre Nagy-Britanniában. Országos átlagban 8,9 százalékos a visszaesés, de Angliában (ahol a legmagasabb a tandíj) eléri a 10 százalékot - adta hírül a brit lap egy másik cikkében.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
