Nagy-Britanniában az egyetemi tanulmányaikat idén ősszel kezdő diákok több mint fele még ötvenes életéveiben is...
Nagy-Britanniában az egyetemi tanulmányaikat idén ősszel kezdő diákok több mint fele még ötvenes életéveiben is törleszteni fogja tandíját - mutat rá egy brit tanulmány.
Az évi 43 ezer 500 font jövedelmű családokra nehezedik majd a legnagyobb adósság, amelynek törlesztése hosszabb időbe telik. A szeptembertől érvényes rendelkezések szerint reálkamaton kell majd törleszteni az évi átlagban 8 ezer 660 fontos tandíjat, illetve az annak fedezésére felvett kölcsönt, és a hallgatók 56 százaléka esetében 30 éves futamidő a legvalószínűbb. Ez azt jelenti, hogy leghamarabb 52 esztendősen tudják le a kölcsönt.
A tanulmány készítőinek számításai szerint a hallgatók 70 százaléka rosszabbul jár az új szisztémában, átlagadóssága a korábbi 22 ezer 127 fontról 37 ezer 658 fontra duzzad. A legrosszabb helyzetbe a középosztályból származó hallgatók kerülnek, mivel ők nem jogosultak diákkedvezményekre, amelyek révén kisebb hitel is elegendő lenne számukra.
A szegényebb családok szülötteinek tandíjadóssága lesz a legalacsonyabb - részben, mert ők nemigen fognak a legdrágább egyetemekre járni -, de az is eléri a 34 ezer 848 fontos átlagot.
A tanulmányt 90 egyetem tandíjai alapján készítette az Institute of Fiscal Studies. Szerzői kitértek arra is, hogy az új rendszerben az adófizetők minden egyetemi hallgató esetében megtakarítanak 3 ezer fontot, az egyetemek pedig jobban járnak annak ellenére, hogy csökken közvetlen állami támogatásuk - olvasható a The Daily Telegraph brit napilapban.
A tandíjemelés hatására 50 ezerrel kevesebben jelentkeztek egyetemekre Nagy-Britanniában. Országos átlagban 8,9 százalékos a visszaesés, de Angliában (ahol a legmagasabb a tandíj) eléri a 10 százalékot - adta hírül a brit lap egy másik cikkében.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
