A szlovákok fúrják az Erasmus-program bővítését

Az Európai Bizottság növelné a program forrásait, de nehezen érthető okokból a szlovákoknak nem tetszik az alapötlet.

  • Eduline
Hernádi Levente

Az Erasmus-programot talán kevés hallgatónak kell bemutatni: az Európai Unió központi költségvetéséből finanszírozott program által pályázó hallgatók tízezrei tanulnak évente más ország felsőoktatási intézményeiben, ezzel is erősítve a fiatalok mobilitását, valamint remek népszerűsítő eszköze a program az EU-nak a fiatalok körében.

Az Európai Bizottság legújabb, 2020-ig szóló tervezete szerint 200 millió euróval növelnék meg a program alap költségvetését - írja a Politico. Ez részben magyarázható az inflációval is, másrészt a program szélesítését is jelentené,vagyis akár még több magyar hallgató tanulhatnak külföldi egyetemeken is.

Nehezen átlátható a szlovák kormány törekvése, akik szerint "csak" 100 millió euróval kellene növelni a program forrásait. Bár érthető, hogy a tagállamok fizetnek be a központi költségvetésbe, azaz mindenkinek a zsebébe kell nyúlnia, de a program leginkább a kelet-közép-európai régió hallgatóinak kedvezett, számos fiatal ennek köszönhetően juthatott először nyugati országokba, hogy top egyetemen tanuljon.

Számos európai országban tanulhattok ingyen az egyetemeken

Az Erasmus ehhez képest csak egy kirándulásnak hat. Sógori jó viszony Ausztriában szemeszterenként mindössze 17,5 eurós (5400 forintos) regisztrációs díjat kell fizetnetek. A képzési időn túl két félévig tanulhattok ingyen alap- és mesterképzésen is. Bécsben 700-800 euróval (200-250 ezer forinttal) kell számolnotok havonta.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.