Az Európai Bizottság növelné a program forrásait, de nehezen érthető okokból a szlovákoknak nem tetszik az alapötlet.
Az Erasmus-programot talán kevés hallgatónak kell bemutatni: az Európai Unió központi költségvetéséből finanszírozott program által pályázó hallgatók tízezrei tanulnak évente más ország felsőoktatási intézményeiben, ezzel is erősítve a fiatalok mobilitását, valamint remek népszerűsítő eszköze a program az EU-nak a fiatalok körében.
Az Európai Bizottság legújabb, 2020-ig szóló tervezete szerint 200 millió euróval növelnék meg a program alap költségvetését - írja a Politico. Ez részben magyarázható az inflációval is, másrészt a program szélesítését is jelentené,vagyis akár még több magyar hallgató tanulhatnak külföldi egyetemeken is.
Nehezen átlátható a szlovák kormány törekvése, akik szerint "csak" 100 millió euróval kellene növelni a program forrásait. Bár érthető, hogy a tagállamok fizetnek be a központi költségvetésbe, azaz mindenkinek a zsebébe kell nyúlnia, de a program leginkább a kelet-közép-európai régió hallgatóinak kedvezett, számos fiatal ennek köszönhetően juthatott először nyugati országokba, hogy top egyetemen tanuljon.
Számos európai országban tanulhattok ingyen az egyetemeken
Az Erasmus ehhez képest csak egy kirándulásnak hat. Sógori jó viszony Ausztriában szemeszterenként mindössze 17,5 eurós (5400 forintos) regisztrációs díjat kell fizetnetek. A képzési időn túl két félévig tanulhattok ingyen alap- és mesterképzésen is. Bécsben 700-800 euróval (200-250 ezer forinttal) kell számolnotok havonta.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
