A szlovákok fúrják az Erasmus-program bővítését

Az Európai Bizottság növelné a program forrásait, de nehezen érthető okokból a szlovákoknak nem tetszik az alapötlet.

  • Eduline
Hernádi Levente

Az Erasmus-programot talán kevés hallgatónak kell bemutatni: az Európai Unió központi költségvetéséből finanszírozott program által pályázó hallgatók tízezrei tanulnak évente más ország felsőoktatási intézményeiben, ezzel is erősítve a fiatalok mobilitását, valamint remek népszerűsítő eszköze a program az EU-nak a fiatalok körében.

Az Európai Bizottság legújabb, 2020-ig szóló tervezete szerint 200 millió euróval növelnék meg a program alap költségvetését - írja a Politico. Ez részben magyarázható az inflációval is, másrészt a program szélesítését is jelentené,vagyis akár még több magyar hallgató tanulhatnak külföldi egyetemeken is.

Nehezen átlátható a szlovák kormány törekvése, akik szerint "csak" 100 millió euróval kellene növelni a program forrásait. Bár érthető, hogy a tagállamok fizetnek be a központi költségvetésbe, azaz mindenkinek a zsebébe kell nyúlnia, de a program leginkább a kelet-közép-európai régió hallgatóinak kedvezett, számos fiatal ennek köszönhetően juthatott először nyugati országokba, hogy top egyetemen tanuljon.

Számos európai országban tanulhattok ingyen az egyetemeken

Az Erasmus ehhez képest csak egy kirándulásnak hat. Sógori jó viszony Ausztriában szemeszterenként mindössze 17,5 eurós (5400 forintos) regisztrációs díjat kell fizetnetek. A képzési időn túl két félévig tanulhattok ingyen alap- és mesterképzésen is. Bécsben 700-800 euróval (200-250 ezer forinttal) kell számolnotok havonta.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.