LMP: a kormány becsapta a diákokat

Az LMP súlyosan diszkriminatívnak és igazságtalannak tartja az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) legújabb...

  • MTI
Fazekas István

Az LMP súlyosan diszkriminatívnak és igazságtalannak tartja az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) legújabb döntését, amely szerint a legnépszerűbb szakokon csak önköltséges formában lehet majd tanulni. Az ellenzéki párt arra szólította fel a kabinetet, hogy "fejezze be végre az ámokfutást" az oktatáspolitika területén és adjon a diákoknak egyértelmű választ a kérdéseikre. Milyen szakok állami támogatását szünteti meg a minisztérium? A teljes listát itt találjátok.

Osztolykán Ágnes LMP-s képviselő közleményében azt írta: az Emmi csütörtöki közleménye alapján egyértelművé vált, hogy a kormány máris becsapta a tiltakozó fiatalokat, ugyanis több, a legnépszerűbb képzéshez tartozó szakon jövőre kizárólag "tandíj ellenében lehet tanulni".

Az Országgyűlés Oktatási, kutatási és tudományos bizottságának alelnöke úgy fogalmazott, hogy a tandíjas képzéseket tartalmazó lista összeállítása önkényes és a kormány valóságtól elrugaszkodott gondolkodását tükrözi. A munkaerő-piaci adatok nem támasztják alá ezeknek a képzéseknek a feleslegességét, a kormány ráadásul a jelentős tandíjakat és a komoly eladósodást vállalni nem tudó családok gyerekeit zárja el ezektől a piacképes szakmáktól - hangsúlyozta. 

Az ellenzéki képviselő hozzátette: emellett hiába ígérte meg a kabinet azt is, hogy még karácsony előtt nyilvánosságra hozzák az új ponthatárokat, "most már azt mondják, hogy erre majd csak a felvételi eljáráskor kerülhet sor". Az egyetemi jelentkezések előtt néhány hónappal így semmit nem lehet tudni a felvételi jelentkezés részleteiről, sem a férőhelyekről, sem pedig a minőségi követelményekről. 

Jövőre a felsőoktatási felvételi jelentkezés feltételéül szabott minimális ponthatár alapképzésben és egységes, osztatlan képzésben valamennyi szak esetében 240 pont, felsőoktatási szakképzésben 200 pont lesz.

A Balog Zoltán miniszter által meghatározott felvételi ponthatárok minimuma a kapacitás és az esetleges túljelentkezés függvényében felfelé módosulhat annak figyelembe vételével, hogy a 2013-ban feltételt nyert, magyar állami ösztöndíjas hallgatók száma nem lehet kevesebb a tavalyinál, azaz 55 ezernél - írta a minisztérium.

Maruzsa Zoltán, az Emmi felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára szintén csütörtökön arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az emberi erőforrások minisztere csak a 2014-es felvételi eljárásban állapíthat meg 240 pontnál magasabb minimumot a felsőoktatásba jelentkezőknél.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.