Az LMP súlyosan diszkriminatívnak és igazságtalannak tartja az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) legújabb...
Az LMP súlyosan diszkriminatívnak és igazságtalannak tartja az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) legújabb döntését, amely szerint a legnépszerűbb szakokon csak önköltséges formában lehet majd tanulni. Az ellenzéki párt arra szólította fel a kabinetet, hogy "fejezze be végre az ámokfutást" az oktatáspolitika területén és adjon a diákoknak egyértelmű választ a kérdéseikre. Milyen szakok állami támogatását szünteti meg a minisztérium? A teljes listát itt találjátok.
Osztolykán Ágnes LMP-s képviselő közleményében azt írta: az Emmi csütörtöki közleménye alapján egyértelművé vált, hogy a kormány máris becsapta a tiltakozó fiatalokat, ugyanis több, a legnépszerűbb képzéshez tartozó szakon jövőre kizárólag "tandíj ellenében lehet tanulni".
Az Országgyűlés Oktatási, kutatási és tudományos bizottságának alelnöke úgy fogalmazott, hogy a tandíjas képzéseket tartalmazó lista összeállítása önkényes és a kormány valóságtól elrugaszkodott gondolkodását tükrözi. A munkaerő-piaci adatok nem támasztják alá ezeknek a képzéseknek a feleslegességét, a kormány ráadásul a jelentős tandíjakat és a komoly eladósodást vállalni nem tudó családok gyerekeit zárja el ezektől a piacképes szakmáktól - hangsúlyozta.
Az ellenzéki képviselő hozzátette: emellett hiába ígérte meg a kabinet azt is, hogy még karácsony előtt nyilvánosságra hozzák az új ponthatárokat, "most már azt mondják, hogy erre majd csak a felvételi eljáráskor kerülhet sor". Az egyetemi jelentkezések előtt néhány hónappal így semmit nem lehet tudni a felvételi jelentkezés részleteiről, sem a férőhelyekről, sem pedig a minőségi követelményekről.
Jövőre a felsőoktatási felvételi jelentkezés feltételéül szabott minimális ponthatár alapképzésben és egységes, osztatlan képzésben valamennyi szak esetében 240 pont, felsőoktatási szakképzésben 200 pont lesz.
A Balog Zoltán miniszter által meghatározott felvételi ponthatárok minimuma a kapacitás és az esetleges túljelentkezés függvényében felfelé módosulhat annak figyelembe vételével, hogy a 2013-ban feltételt nyert, magyar állami ösztöndíjas hallgatók száma nem lehet kevesebb a tavalyinál, azaz 55 ezernél - írta a minisztérium.
Maruzsa Zoltán, az Emmi felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára szintén csütörtökön arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az emberi erőforrások minisztere csak a 2014-es felvételi eljárásban állapíthat meg 240 pontnál magasabb minimumot a felsőoktatásba jelentkezőknél.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
