A szakok megszüntetésének ötlete új tüntetéshullámot robbantott ki, a gyakorlóiskolák fenntartóváltása ellen pedig az egyetemek, a tanárok, a szülők és a diákok is tiltakoznak. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat az érettségiről, és megnéztük, hol érettségiztek a poltikusok. A hét hírei és cikkei.
Újra tüntetnek a diákok
Hétfőn az ELTE Társadalomtudományi Karára szerveztek fórumot a kar oktatói, illetve a nemzetközi tanulmányok szakos hallgatói érdekképviselete a képzés és a társadalmi tanulmányok szak megszüntetésének terve ellen. A résztvevők a BME, a Corvinus majd az Emmi elé vonultak. Szerdán itt kezdődött a következő tüntetés, ami a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola előtt ért véget: az intézménynek el kell költöznie, mivel az épület már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusához tartozik: az iskola végül máshol, de együtt maradhat.
A kormány eközben visszalépett a szenátusban a hallgatói jogok csorbításától, és megmarad a nemzetközi tanulmányok szak is, de meg kell újítani: erről a tanárok és a hallgatók hat hónapot kértek. Az Emmi szerint már nincs miért tüntessenek a diákok, a képzési rendszer átalakítása pedig nem jár hallgatói létszámcsökkenéssel, oktatók elbocsátásával, tanszékek megszüntetésével.
A felsőoktatást átalakító tervezetek májusban kerülhetnek a kormány elé: az új konzisztóriumi rendszerről itt, a doktori képzés átalakításáról pedig itt olvashattok. Arról, hogy mennyire állják meg a helyüket a kormány érvei a szakok megszüntetése mellett, itt olvashattok.
Gyakorlóiskolák kerülnének a Klikhez
Szerdán jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), hogy huszonötből kilenc gyakorlóiskola az egyetemektől, főiskoláktól a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik) kerülne. Az indok az, hogy az iskolák nem képeznek elég tanárszakos hallgatót, van ugyanakkor, aki szerint ez szinte az összes gyakorlóra igaz. A tervről és a tiltakozásokról itt olvashattok. Palkovics László felsőoktatási államtitkár szerint még semmi nem dőlt el, az átvételről pedig a fenntartók és az iskolák vélemények figyelembe vételével döntenek majd: cikkünket itt találjátok.
Egy hét múlva kezdődik az érettségi
Május 4-én kezdődik a tavaszi érettségi időszak: itt megnézhetitek a vizsgák beosztását, azt, hogy milyen érdemjegyhez hány százalékot kell elérnetek, és mely szakokon kötelező az emelt szintű érettségi.
Toleranciára nevelés a gimiben
Mit jelent a szegénység forintban? Mit lehet még csinálni egy iskolában a hagyományos órákon kívül? Cikkünket a Kürt Alapítványi Gimnázium tolerancianapjáról itt olvashatjátok.
Már lehet pályázni köztársasági ösztöndíjra
Kiírták a pályázatot a 2015/2016-os tanév köztársasági ösztöndíjaira: tíz hónapon keresztül havonta 34 ezer forintot kaphattok. A részleteket itt találjátok.
A Kúria szerint nem szegregál a nyíregyházi iskola
Elutasította szerdán azt a keresetet a Kúria, amely annak kimondását kérte, hogy jogellenesen szegregálták a gyerekeket a nyíregyházi Huszár-telep általános iskolájában. Az ítélet jogerős, a Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskolában így szeptemberben mégis indulhat újabb első osztály. A részleteket itt olvashatjátok.
Itt érettségiztek a politikusok
Van, akinek töri, másnak a matek volt a kedvenc tantárgya. Összeállításunkat itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
