A hét hírei: a diáktüntetésektől az iskolák államosításáig

A szakok megszüntetésének ötlete új tüntetéshullámot robbantott ki, a gyakorlóiskolák fenntartóváltása ellen pedig az egyetemek, a tanárok, a szülők és a diákok is tiltakoznak. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat az érettségiről, és megnéztük, hol érettségiztek a poltikusok. A hét hírei és cikkei.

  • Eduline
Czervan Andrea / Eduline

Újra tüntetnek a diákok

Hétfőn az ELTE Társadalomtudományi Karára szerveztek fórumot a kar oktatói, illetve a nemzetközi tanulmányok szakos hallgatói érdekképviselete a képzés és a társadalmi tanulmányok szak megszüntetésének terve ellen. A résztvevők a BME, a Corvinus majd az Emmi elé vonultak. Szerdán itt kezdődött a következő tüntetés, ami a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola előtt ért véget: az intézménynek el kell költöznie, mivel az épület már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusához tartozik: az iskola végül máshol, de együtt maradhat.

A kormány eközben visszalépett a szenátusban a hallgatói jogok csorbításától, és megmarad a nemzetközi tanulmányok szak is, de meg kell újítani: erről a tanárok és a hallgatók hat hónapot kértek. Az Emmi szerint már nincs miért tüntessenek a diákok, a képzési rendszer átalakítása pedig nem jár hallgatói létszámcsökkenéssel, oktatók elbocsátásával, tanszékek megszüntetésével.

A felsőoktatást átalakító tervezetek májusban kerülhetnek a kormány elé: az új konzisztóriumi rendszerről itt, a doktori képzés átalakításáról pedig itt olvashattok. Arról, hogy mennyire állják meg a helyüket a kormány érvei a szakok megszüntetése mellett, itt olvashattok.

Gyakorlóiskolák kerülnének a Klikhez

Szerdán jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), hogy huszonötből kilenc gyakorlóiskola az egyetemektől, főiskoláktól a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik) kerülne. Az indok az, hogy az iskolák nem képeznek elég tanárszakos hallgatót, van ugyanakkor, aki szerint ez szinte az összes gyakorlóra igaz. A tervről és a tiltakozásokról itt olvashattok. Palkovics László felsőoktatási államtitkár szerint még semmi nem dőlt el, az átvételről pedig a fenntartók és az iskolák vélemények figyelembe vételével döntenek majd: cikkünket itt találjátok.

Egy hét múlva kezdődik az érettségi

Május 4-én kezdődik a tavaszi érettségi időszak: itt megnézhetitek a vizsgák beosztását, azt, hogy milyen érdemjegyhez hány százalékot kell elérnetek, és mely szakokon kötelező az emelt szintű érettségi.

Toleranciára nevelés a gimiben

Mit jelent a szegénység forintban? Mit lehet még csinálni egy iskolában a hagyományos órákon kívül? Cikkünket a Kürt Alapítványi Gimnázium tolerancianapjáról itt olvashatjátok.

Már lehet pályázni köztársasági ösztöndíjra

Kiírták a pályázatot a 2015/2016-os tanév köztársasági ösztöndíjaira: tíz hónapon keresztül havonta 34 ezer forintot kaphattok. A részleteket itt találjátok.

A Kúria szerint nem szegregál a nyíregyházi iskola

Elutasította szerdán azt a keresetet a Kúria, amely annak kimondását kérte, hogy jogellenesen szegregálták a gyerekeket a nyíregyházi Huszár-telep általános iskolájában. Az ítélet jogerős, a Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskolában így szeptemberben mégis indulhat újabb első osztály. A részleteket itt olvashatjátok.

Itt érettségiztek a politikusok

Van, akinek töri, másnak a matek volt a kedvenc tantárgya. Összeállításunkat itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.