A hét hírei: a diáktüntetésektől az iskolák államosításáig

A szakok megszüntetésének ötlete új tüntetéshullámot robbantott ki, a gyakorlóiskolák fenntartóváltása ellen pedig az egyetemek, a tanárok, a szülők és a diákok is tiltakoznak. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat az érettségiről, és megnéztük, hol érettségiztek a poltikusok. A hét hírei és cikkei.

  • Eduline
Czervan Andrea / Eduline

Újra tüntetnek a diákok

Hétfőn az ELTE Társadalomtudományi Karára szerveztek fórumot a kar oktatói, illetve a nemzetközi tanulmányok szakos hallgatói érdekképviselete a képzés és a társadalmi tanulmányok szak megszüntetésének terve ellen. A résztvevők a BME, a Corvinus majd az Emmi elé vonultak. Szerdán itt kezdődött a következő tüntetés, ami a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola előtt ért véget: az intézménynek el kell költöznie, mivel az épület már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusához tartozik: az iskola végül máshol, de együtt maradhat.

A kormány eközben visszalépett a szenátusban a hallgatói jogok csorbításától, és megmarad a nemzetközi tanulmányok szak is, de meg kell újítani: erről a tanárok és a hallgatók hat hónapot kértek. Az Emmi szerint már nincs miért tüntessenek a diákok, a képzési rendszer átalakítása pedig nem jár hallgatói létszámcsökkenéssel, oktatók elbocsátásával, tanszékek megszüntetésével.

A felsőoktatást átalakító tervezetek májusban kerülhetnek a kormány elé: az új konzisztóriumi rendszerről itt, a doktori képzés átalakításáról pedig itt olvashattok. Arról, hogy mennyire állják meg a helyüket a kormány érvei a szakok megszüntetése mellett, itt olvashattok.

Gyakorlóiskolák kerülnének a Klikhez

Szerdán jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), hogy huszonötből kilenc gyakorlóiskola az egyetemektől, főiskoláktól a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik) kerülne. Az indok az, hogy az iskolák nem képeznek elég tanárszakos hallgatót, van ugyanakkor, aki szerint ez szinte az összes gyakorlóra igaz. A tervről és a tiltakozásokról itt olvashattok. Palkovics László felsőoktatási államtitkár szerint még semmi nem dőlt el, az átvételről pedig a fenntartók és az iskolák vélemények figyelembe vételével döntenek majd: cikkünket itt találjátok.

Egy hét múlva kezdődik az érettségi

Május 4-én kezdődik a tavaszi érettségi időszak: itt megnézhetitek a vizsgák beosztását, azt, hogy milyen érdemjegyhez hány százalékot kell elérnetek, és mely szakokon kötelező az emelt szintű érettségi.

Toleranciára nevelés a gimiben

Mit jelent a szegénység forintban? Mit lehet még csinálni egy iskolában a hagyományos órákon kívül? Cikkünket a Kürt Alapítványi Gimnázium tolerancianapjáról itt olvashatjátok.

Már lehet pályázni köztársasági ösztöndíjra

Kiírták a pályázatot a 2015/2016-os tanév köztársasági ösztöndíjaira: tíz hónapon keresztül havonta 34 ezer forintot kaphattok. A részleteket itt találjátok.

A Kúria szerint nem szegregál a nyíregyházi iskola

Elutasította szerdán azt a keresetet a Kúria, amely annak kimondását kérte, hogy jogellenesen szegregálták a gyerekeket a nyíregyházi Huszár-telep általános iskolájában. Az ítélet jogerős, a Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskolában így szeptemberben mégis indulhat újabb első osztály. A részleteket itt olvashatjátok.

Itt érettségiztek a politikusok

Van, akinek töri, másnak a matek volt a kedvenc tantárgya. Összeállításunkat itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.