A felsőoktatásban is változásokat követelnek

A Civil Közoktatási Platform tegnap 12 pontos azonnali követeléslistával állt elő. Ehhez csatlakozott a Oktatói Hálózat a felsőoktatásra vonatkozó öt konkrét követelésével.

  • Eduline

Ezek a következők:

1. Nyitott, befogadó, a társadalmi mobilitást elősegítő felsőoktatást! Véget kell vetni a felsőoktatásba való bejutást tudatosan szűkítő oktatáspolitikának. Magyarországnak hosszú távon is be kell tartania a diplomások arányára vonatkozó európai vállalását. Vissza kell vonni egyes szakok diszkriminációját, fizetőssé tételét.

2. Autonómiát, minőséget! Helyre kell állítani az egyetemi oktatás és a kutatás autonóm működésének garanciáit, meg kell szüntetni a kancellár és a konzisztórium intézményét. Az oktatók minősítéséhez a jelenlegi, esetleges és önkényes kritériumok helyett szakmailag megalapozott, új szempontokat kell kidolgozni. A minőségbiztosítási szabályozásnak minden intézmény és minden képzés tekintetében érvényt kell szerezni.

3. Európai szintű oktatásfinanszírozást! Az oktatás költségvetési támogatását fel kell emelni legalább a GDP 6%-áig, ezen belül a felsőoktatásét 1%-ig.

4. Tisztességes béreket! Az oktatók, kutatók és az őket segítő dolgozók fizetése minden kategóriában érje el legalább a visegrádi országok átlagát.

5. Társadalmi párbeszédet! A felsőoktatás és a kutatás feltételeit meghatározó minden kérdésben legyen szava az érintettek szakmai és érdekvédelmi szervezeteinek.

A CKP 12 pontját itt találjátok. Tavaly az ELTE oktatói jelentettek meg nyílt levelet a bérükkel kapcsolatban, arról itt olvashattok bővebben.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.