A diákok több mint felét szexuálisan zaklatták 2016-ban az egyetemeken

Komoly a helyzet az ausztrál egyetemeken, derült ki a legújabb kutatásokból. Minden tizedik nőnemű egyetemi diákot zaklattak az elmúlt két évben, foglalja össze a Guardian.

  • Eduline

pixabay

A kutatásból kiderült, hogy a diákok csupán 4 százaléka gondolja úgy, hogy az egyetemek megfelelően segítenek a fennálló helyzetekben. Kiderült továbbá, hogy a molesztált diákok alig 9 százaléka jelentette az esetet.

A kutatást 39 ausztrál egyetemen, 31 ezer diák megkérdezésével készítették el. Megállapították, hogy a nők (10%) szexuális bántalmazásának aránya a férfi hallgatók arányának háromszorosa (2,9%), ezen felül az elkövetők valószínűleg az esetek többségében férfiak voltak.

Az adatok alapján az is kimutatható volt, hogy az elkövetők 51 százaléka az áldozat ismerőse, míg szintén több mint az elkövetők fele  (57 százalékba) ugyanarra az egyetemre jár, mint a molesztált diák.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.