A kockázatos helyzetű akadémikusokért (Council for At-Risk Academics, Cara) elnevezésű jótékonysági szervezet szerint a tudósok számára rendkívül nehéz az élet Irakban és Szíriában, mivel az Iszlám Állam közvetlen célpontjai közé tartoznak.
A Cara az Oxfordi Egyetem néhány kollégiumával és több mint száz másik brit egyetemmel együttműködve igyekszik elhelyezni a háború és üldözés elől elmenekült akadémikusokat. "Az érkezők magukkal hozzák a tapasztalataikat" - mondta Stephen Wordsworth, a szervezet vezetője, hozzátéve, hogy ez segít az új ötletek és elgondolások megszületésében.
A szervezettől jelenleg segítséget kérő 140 közel-keleti akadémikus mintegy kétharmada szíriai - közülük néhányat az Oxfordi Egyetem fogad be -, a többiek közül sokan irakiak. Wordsworth szerint a Nagy-Britanniába érkező akadémikusok visszatérnek hazájukba, amint az biztonságos lesz. A befogadott tudósok nem menekülteknek, hanem vízummal rendelkező, látogatóban lévő akadémikusoknak minősülnek, és a tartózkodásuk költségeit a befogadó intézmények és a Cara megosztva fedezik.
Wordsworth szerint a Közel-Keletről érkezett tudósok megoszthatják tapasztalataikat a diákokkal és a személyzettel, nagyobb bepillantást engedve számukra a szíriai konfliktusba.
Az Oxfordi Egyetemen sokan találtak menedékre a történelem során: Albert Einstein az 1930-as években nyert felvételt a Christ Church kollégiumba, míg George Radda, az orvosi MRI magyar származású úttörője, ugyancsak az oxfordi intézményben fejezte be kémikusi tanulmányait, miután 1956 novemberében egyetemistaként elhagyta Magyarországot.
