Számos brit felsőoktatási intézmény, köztük az Oxfordi Egyetem is megnyitja kapuit a szíriai polgárháború elől elmenekült akadémikusok előtt, remélve, hogy a kezdeményezés gazdag eszmecseréket és mindkét fél számára hasznos tapasztalatokat fog eredményezni.
A kockázatos helyzetű akadémikusokért (Council for At-Risk Academics, Cara) elnevezésű jótékonysági szervezet szerint a tudósok számára rendkívül nehéz az élet Irakban és Szíriában, mivel az Iszlám Állam közvetlen célpontjai közé tartoznak.
A Cara az Oxfordi Egyetem néhány kollégiumával és több mint száz másik brit egyetemmel együttműködve igyekszik elhelyezni a háború és üldözés elől elmenekült akadémikusokat. "Az érkezők magukkal hozzák a tapasztalataikat" - mondta Stephen Wordsworth, a szervezet vezetője, hozzátéve, hogy ez segít az új ötletek és elgondolások megszületésében.
A szervezettől jelenleg segítséget kérő 140 közel-keleti akadémikus mintegy kétharmada szíriai - közülük néhányat az Oxfordi Egyetem fogad be -, a többiek közül sokan irakiak. Wordsworth szerint a Nagy-Britanniába érkező akadémikusok visszatérnek hazájukba, amint az biztonságos lesz. A befogadott tudósok nem menekülteknek, hanem vízummal rendelkező, látogatóban lévő akadémikusoknak minősülnek, és a tartózkodásuk költségeit a befogadó intézmények és a Cara megosztva fedezik.
Wordsworth szerint a Közel-Keletről érkezett tudósok megoszthatják tapasztalataikat a diákokkal és a személyzettel, nagyobb bepillantást engedve számukra a szíriai konfliktusba.
Az Oxfordi Egyetemen sokan találtak menedékre a történelem során: Albert Einstein az 1930-as években nyert felvételt a Christ Church kollégiumba, míg George Radda, az orvosi MRI magyar származású úttörője, ugyancsak az oxfordi intézményben fejezte be kémikusi tanulmányait, miután 1956 novemberében egyetemistaként elhagyta Magyarországot.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
