A muszlim országból származó diákjaik kitiltása túl sok kárt okoz a tudományos életben.
Donald Trump két hete tiltotta meg több muszlim többségű ország állampolgárai számára, hogy beutazhassanak az Egyesült Államokban. Az elnöki rendelet három egyetem szerint veszélybe sodorja, hogy a jövő vezetőit képezhessék: a Harvard, a Yale és a Stanford bírósághoz fordul emiatt, valamint további 17 elitegyetem is hasonlóan cselekedett - írj az Independent.
Bár az amerikai bíróságon egyelőre felfüggesztették a rendelet gyakorlását, a Trump-adminisztráció már jelezte, hogy keresi a módját, hogy mégis alkalmazható legyen a kérdéses országokra a beutazási tilalom - bíróságon már ők is megtámadták a felfüggesztő határozatot. Az egyetemek lényegében a rendeletet felfüggesztő határozat mellett foglaltak állást:
Azzal, hogy megtiltják magánszemélyek be- és kiutazását az országból, az elnöki rendelet szétválasztja a tanulókat és családjaikat, megakadályozza, hogy az amerikai egyetemek a legjobb nemzetközi tehetségekkel együtt dolgozzanak, valamint gátolja a szabad eszmecserét.
A rendelkezésre álló adatok szerint a legutóbbi lezárt tanévben több mint egymillió nemzetközi diák tanult az USA-ban. Eddig több mint 42 ezer tudományos munkatárs, köztük Nobel-díjasok fejezték ki tiltakozásukat a rendelettel szemben.
Az elnöki rendelet 7 országra vonatkozik: Irán, Irak, Líbia, Szomália, Szudán, Szíria és Jemen. Bár a Trump-adminisztráció a terrorveszélyre hivatkozva vezette be, a megjelölt országok lakosai közül nem követtek el jelentős terrorcselekményt az USA-val szemben - valamelyes kivételt az Irakot megszálló amerikai csapatok elleni támadások jelentenek, bár azok nem amerikai civilek ellen zajlottak.
Teljesen kivannak Amerikában Trump oktatási miniszterjelöltje miatt
Betsy DeVosnak nincs oktatási tapasztalata, teljesen felsült a meghallgatásán. A Trump-adminisztráció eddig közel sem nyerte el az amerikaiak tetszését, ráadásul nagyon lassan halad a kormány felállítása, alig találnak olyan személyt, aki nem csak hajlandó is elvállalni a minszterséget és az államtitkári pozíciókat, de ért is hozzá.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
