A Harvard, a Yale és a Stanford is bírósághoz fordult Trump rendelete miatt

A muszlim országból származó diákjaik kitiltása túl sok kárt okoz a tudományos életben.

  • Eduline
Wikipedia

Donald Trump két hete tiltotta meg több muszlim többségű ország állampolgárai számára, hogy beutazhassanak az Egyesült Államokban. Az elnöki rendelet három egyetem szerint veszélybe sodorja, hogy a jövő vezetőit képezhessék: a Harvard, a Yale és a Stanford bírósághoz fordul emiatt, valamint további 17 elitegyetem is hasonlóan cselekedett - írj az Independent.

Bár az amerikai bíróságon egyelőre felfüggesztették a rendelet gyakorlását, a Trump-adminisztráció már jelezte, hogy keresi a módját, hogy mégis alkalmazható legyen a kérdéses országokra a beutazási tilalom - bíróságon már ők is megtámadták a felfüggesztő határozatot. Az egyetemek lényegében a rendeletet felfüggesztő határozat mellett foglaltak állást:

Azzal, hogy megtiltják magánszemélyek be- és kiutazását az országból, az elnöki rendelet szétválasztja a tanulókat és családjaikat, megakadályozza, hogy az amerikai egyetemek a legjobb nemzetközi tehetségekkel együtt dolgozzanak, valamint gátolja a szabad eszmecserét.

A rendelkezésre álló adatok szerint a legutóbbi lezárt tanévben több mint egymillió nemzetközi diák tanult az USA-ban. Eddig több mint 42 ezer tudományos munkatárs, köztük Nobel-díjasok fejezték ki tiltakozásukat a rendelettel szemben.

Az elnöki rendelet 7 országra vonatkozik: Irán, Irak, Líbia, Szomália, Szudán, Szíria és Jemen. Bár a Trump-adminisztráció a terrorveszélyre hivatkozva vezette be, a megjelölt országok lakosai közül nem követtek el jelentős terrorcselekményt az USA-val szemben - valamelyes kivételt az Irakot megszálló amerikai csapatok elleni támadások jelentenek, bár azok nem amerikai civilek ellen zajlottak.

Teljesen kivannak Amerikában Trump oktatási miniszterjelöltje miatt

Betsy DeVosnak nincs oktatási tapasztalata, teljesen felsült a meghallgatásán. A Trump-adminisztráció eddig közel sem nyerte el az amerikaiak tetszését, ráadásul nagyon lassan halad a kormány felállítása, alig találnak olyan személyt, aki nem csak hajlandó is elvállalni a minszterséget és az államtitkári pozíciókat, de ért is hozzá.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.