A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint időszerű volt a külföldi egyetemek magyarországi működésével foglalkozni.
Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke az MTI-nek pénteken azt mondta: úgy látják, azt érdemes megvizsgálni, hogy azokban az országokban, ahol az állam szerepvállalása csekély, és a piac határozza meg döntően a felsőoktatás működését, milyen lépéseket kell tenni, hogy államközi egyezmények révén megfelelő szerepet kapjanak a felsőoktatási igények, de egyúttal a piaci igények is megjelenjenek.
Fő célként azt jelölte meg, hogy megtalálják azt a szabályozást, ami egyenlő feltételeket teremt, és az értékes külföldi piaci szereplők számára is megnyugtató. Gulyás Tibor jelezte: kapcsolatban állnak a CEU hallgatói képviseletével, de hivatalos megkeresés nem érkezett hozzájuk.
Palkovics László oktatási államtitkár szerdai bejelentése alapján a jövőben akkor működhetne oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. Feltétel lesz az is, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősüljön.
Frissítés: A HÖOK az első óta egy második közleményt is kiadott. Ebben azt írják, "a Közép-európai Egyetemen színvonalas, magas szintű munkát végeznek, melyet elismerünk és a folyatatását a jövőben is fontosnak tartjuk".
A CEU-val kapcsolatos híreket itt érdemes követni.
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
