A HÖOK egyetért azzal, hogy a kormány megregulázná a CEU-t?

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint időszerű volt a külföldi egyetemek magyarországi működésével foglalkozni.

  • MTI
Facebook - Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája

Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke az MTI-nek pénteken azt mondta: úgy látják, azt érdemes megvizsgálni, hogy azokban az országokban, ahol az állam szerepvállalása csekély, és a piac határozza meg döntően a felsőoktatás működését, milyen lépéseket kell tenni, hogy államközi egyezmények révén megfelelő szerepet kapjanak a felsőoktatási igények, de egyúttal a piaci igények is megjelenjenek.

Fő célként azt jelölte meg, hogy megtalálják azt a szabályozást, ami egyenlő feltételeket teremt, és az értékes külföldi piaci szereplők számára is megnyugtató. Gulyás Tibor jelezte: kapcsolatban állnak a CEU hallgatói képviseletével, de hivatalos megkeresés nem érkezett hozzájuk.

Palkovics László oktatási államtitkár szerdai bejelentése alapján a jövőben akkor működhetne oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. Feltétel lesz az is, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősüljön.

Frissítés: A HÖOK az első óta egy második közleményt is kiadott. Ebben azt írják, "a Közép-európai Egyetemen színvonalas, magas szintű munkát végeznek, melyet elismerünk és a folyatatását a jövőben is fontosnak tartjuk".

A CEU-val kapcsolatos híreket itt érdemes követni.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.