A Fazekas tanárai is kiállnak a CEU mellett

Az ország legjobbnak tartott gimnáziumának tanárai azt kérik Ádertől, ne írja alá a CEU-t kinyíró törvényt.

  • Eduline
hvg.hu

A Magyar Narancs hozta le azt a levelet, amit a neves középiskola tanárai írtak a köztársasági elnöknek.

Mélységes megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy 2017. április 4-én a magyar parlament elfogadta azt a törvénymódosítást, amelynek célja a Közép-európai Egyetem (CEU) ellehetetlenítése. Történt mindez egy megmagyarázhatatlan gyorsított eljárás, utólagos törvénykezés keretében, hazai és nemzetközi kutatók, tudósok, oktatók, hallgatók, illetve intézmények által kifejezett fenntartások ellenére. Általános és középiskolai tanárként sem tehetünk mást, mint hogy hiszünk a tanítás és a tanulás, a gondolkodás és a véleménynyilvánítás szabadságában, a párbeszéd lehetőségében, mindenekelőtt pedig abban, hogy az oktatás nem válhat a politika eszközévé. Az oktatás célja a diákok autonómiára nevelése, valamint a jövő generációk tanulási lehetőségeinek biztosítása, nem pedig felszámolása. Az egyetemi autonómia korlátozását célzó bárminemű szándék elfogadhatatlan, és félelmetes precedenst teremthet.

- áll a levélben.

A magukat név szerint is felsoroló tanárok arra kérik Áder Jánost, ne írja alá a törvénymódosítást.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.