A BME teljes hallgatósága felsorakozik a GTK mögött

A hallgatók szerint hatalmas veszteséget jelentene a Műegyetem számra a GTK elvesztése.

  • Eduline
pataky

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hallgatói Képviselete pénteken állásfoglalást adott ki a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar esetleges elcsatolása, valamint a dékánjuk felfüggesztésével kapcsolatban. Ahogy a csütörtöki hallgatói fórum után sejthető volt, az egyetem valamennyi hallgatói önkormányzata felsorakozik a GTK mellett.

A dékánjukat követelik a GTK-s hallgatók, de messze még a tüntetés

Lényegében nincs olyan hivatalos személy, aki képviselheti őket BME és más szervezetek előtt Andor György felfüggesztése óta, de tárgyalni szeretnének. A kar elcsatolása is még bizonytalan, de tüntetésre nem készülnek. A BME GTK QII-es épületében gyűltek össze a hallgatók, hogy a hallgatói önkormányzat segítségével tájékozódjanak, hogy pontosan mi történik a karral: miért függesztette fel a rektor Andor György dékánt, mennyiben valós az elcsatolás lehetősége?

Az állásfoglalás nem tért ki érdemben az elcsatolásra, mindössze annyit jegyeztek meg, hogy hatalmas veszteséget jelentene a GTK elvesztés. A mérnöki és gazdaságtudományi képzések párhuzamos jelenléte megítélésük szerint kölcsönösen előnyös mind a mérnöki, mind a gazdasági tudományág számára.

Nem foglalnak abban állást, hogy a GTK-nak vagy a BME vezetésének van-e igaza a kérdésben, de kiemelik, hogy a közelmúlt "A GTK helyzete" címen megismert dokumentum, mely összegyűjtötte a kar problémáit, a párbeszéd felé tett első lépés volt. Andor György dékán felfüggesztését a dokumentum nyilvánosságra hozatalát követően egy érthetetlennek, valamint aggodalomra okot adó cselekedetnek minősítették.

A BME EHK arra kérte a feleket, hogy egyenlő feltételek mellett biztosított párbeszéd útján találjanak mindenki számára megfelelő megoldást, ezzel is megóvva az egyetem jó hírét, a hallgatói érdekek figyelembe vételével.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.