Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
Az ELTE lágymányosi campusa. Idén is a világ négyszáz legjobb felsőoktatási intézménye között
Az ELTE a 301-400., a szegedi egyetem pedig a 401-500. helyet szerezte meg a kedd este nyilvánosságra hozott ARWU-rangsorban - ezzel az ELTE megőrizte 2011-es eredményét, az SZTE azonban rontott a tavalyi helyezésen (2011-ben az ELTE-vel együtt a 301-400. helyre sorolták).
A nemzetközi felsőoktatási listát 2003 óta minden évben összeállítja a sanghaji Jiao Tong University, százpontos rendszerben értékelik az oktatók és az egykori hallgatók szakmai elismertségét, a publikációk számát és idézési gyakoriságát.
Az első tíz helyen idén is a Harvard, a Stanford, a Massachusetts Institute of Technology, a Berkeley, a Cambridge, a California Institute of Technology, a Princeton, a Columbia, a chicagói egyetem és az Oxford áll.
A szempontok
Az ARWU-rangsort évek óta bírálják egyetemi vezetők, ugyanis olyan szempontok alapján listázza a felsőoktatási intézményeket, amelyek egyértelműen a tudományegyetemeknek kedveznek. Hangsúlyosak például az oktatók-kutatók által elnyert díjak, akár egy Nobel-díjas kutató alkalmazása is változtathat egy egyetem pozícióján. Ezzel szemben az intézmények közötti „méretbeli” különbségeket nem tudja megfelelően kezelni a rangsor szempontrendszere, ezzel a kisebb hallgatói és oktatói létszámmal működő egyetemek járnak rosszul.
Nem véletlen, hogy a lista élén évek óta a több mint 2300 oktatót foglalkoztató Harvard áll (ahol 1974 óta 19 Nobel-díjas és 15 Pulitzer-díjas dolgozott), de a top 10-es listában is csak kisebb változások voltak az elmúlt nyolc kilenc évben.
A Harvard. Évről évre a nemzetközi rangsorok első három helyén
Wikipedia
Az európai egyetemek közül rendre a brit intézmények tarolnak – ezeken kívül a zürichi Swiss Federal Institute of Technology, a svéd Karolinska Institute, a koppenhágai egyetem és a francia Paris-Sud, valamint az Université Pierre et Marie Curie éri el a legjobb eredményt. A szomszédos országok egyetemei közül az osztrák felsőoktatási intézmények szerzik a legmagasabb összpontszámot, Horvátország számára pedig 2011 hozta el a nagy áttörést, tavaly jutott be először a legjobb ötszáz közé a zágrábi egyetem, ezt az eredmény idén is megtartotta.
A QS tematikus rangsoráról lecsúsztak
Az eduline egy hónappal ezelőtt számolt be a Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb, 2012-es tematikus rangsorairól – a brit cég öt képzési terület huszonkilenc oktatási programját vizsgálta, a listák összeállítói az oktatói kiválóságot, a felsőoktatási intézmények elismertségét, a publikációk számát és idézettségét, valamint a kutatói munka eredményeit vették figyelembe.
Magyarországról idén egyedül a Közép-európai Egyetem (CEU) oktatási programjai kerültek a kétszáz legjobb közé: a filozófiai képzések rangsorában a CEU szakja a 101-150. helyig jutott, ahogy a szociológiai képzés is. A legjobb eredményt a nemzetközi tanulmányok és politikatudományi képzések rangsorában érte el az intézmény: az 51-100. helyre sorolták, hasonló pontszámot szerzett a német Humboldt és a leideni egyetem, valamint az egyesült államokbeli Ohio State University.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tavaly a földtudományi képzések világrangsorában a 101-150. helyen szerepelt, idén azonban már nem került a kétszáz legjobb közé. Ugyanez a helyzet a Szegedi Tudományegyetemmel is, amely a vegyész- és biomérnöki képzések 2011-es listáján még a 151-200. helyig jutott, idén azonban kimaradt a rangsorból.
