Friss felsőoktatási világrangsor: két magyar egyetem jutott az 500 legjobb közé
Két magyar felsőoktatási intézmény – az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem – került fel a sanghaji Academic Ranking of World Universities (ARWU) legfrissebb, 2012-es rangsorára.
Szabó Fruzsina
Az ELTE lágymányosi campusa. Idén is a világ négyszáz legjobb felsőoktatási intézménye között
Az ELTE a 301-400., a szegedi egyetem pedig a 401-500. helyet szerezte meg a kedd este nyilvánosságra hozott ARWU-rangsorban - ezzel az ELTE megőrizte 2011-es eredményét, az SZTE azonban rontott a tavalyi helyezésen (2011-ben az ELTE-vel együtt a 301-400. helyre sorolták).
A nemzetközi felsőoktatási listát 2003 óta minden évben összeállítja a sanghaji Jiao Tong University, százpontos rendszerben értékelik az oktatók és az egykori hallgatók szakmai elismertségét, a publikációk számát és idézési gyakoriságát.
Az első tíz helyen idén is a Harvard, a Stanford, a Massachusetts Institute of Technology, a Berkeley, a Cambridge, a California Institute of Technology, a Princeton, a Columbia, a chicagói egyetem és az Oxford áll.
A szempontok
Az ARWU-rangsort évek óta bírálják egyetemi vezetők, ugyanis olyan szempontok alapján listázza a felsőoktatási intézményeket, amelyek egyértelműen a tudományegyetemeknek kedveznek. Hangsúlyosak például az oktatók-kutatók által elnyert díjak, akár egy Nobel-díjas kutató alkalmazása is változtathat egy egyetem pozícióján. Ezzel szemben az intézmények közötti „méretbeli” különbségeket nem tudja megfelelően kezelni a rangsor szempontrendszere, ezzel a kisebb hallgatói és oktatói létszámmal működő egyetemek járnak rosszul.
Nem véletlen, hogy a lista élén évek óta a több mint 2300 oktatót foglalkoztató Harvard áll (ahol 1974 óta 19 Nobel-díjas és 15 Pulitzer-díjas dolgozott), de a top 10-es listában is csak kisebb változások voltak az elmúlt nyolc kilenc évben.
A Harvard. Évről évre a nemzetközi rangsorok első három helyén
Wikipedia
Az európai egyetemek közül rendre a brit intézmények tarolnak – ezeken kívül a zürichi Swiss Federal Institute of Technology, a svéd Karolinska Institute, a koppenhágai egyetem és a francia Paris-Sud, valamint az Université Pierre et Marie Curie éri el a legjobb eredményt. A szomszédos országok egyetemei közül az osztrák felsőoktatási intézmények szerzik a legmagasabb összpontszámot, Horvátország számára pedig 2011 hozta el a nagy áttörést, tavaly jutott be először a legjobb ötszáz közé a zágrábi egyetem, ezt az eredmény idén is megtartotta.
Magyarországról idén egyedül a Közép-európai Egyetem (CEU) oktatási programjai kerültek a kétszáz legjobb közé: a filozófiai képzések rangsorában a CEU szakja a 101-150. helyig jutott, ahogy a szociológiai képzés is. A legjobb eredményt a nemzetközi tanulmányok és politikatudományi képzések rangsorában érte el az intézmény: az 51-100. helyre sorolták, hasonló pontszámot szerzett a német Humboldt és a leideni egyetem, valamint az egyesült államokbeli Ohio State University.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tavaly a földtudományi képzések világrangsorában a 101-150. helyen szerepelt, idén azonban már nem került a kétszáz legjobb közé. Ugyanez a helyzet a Szegedi Tudományegyetemmel is, amely a vegyész- és biomérnöki képzések 2011-es listáján még a 151-200. helyig jutott, idén azonban kimaradt a rangsorból.
November 12-én debütált A császárné című Netflix-sorozat harmadik, egyben befejező évada, amelyben minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap hazánk történelmének egyik legmeghatározóbb érája. Gróf Andrássy Gyula mellett olyan jelentős személyiséget is megismerhetünk, akiről a tankönyvekben jóval kevesebb szó esik: Ferenczy Idát, Erzsébet királyné magyar felolvasónőjét és legközelebbi bizalmasát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a tervezett források nem elegendők a beígért reformok megvalósításához, ráadásul a költségvetési javaslatról a szakszervezetekkel sem egyeztettek.
A parlament oktatási bizottságának elnöke szerint a NOKS-és technikai dolgozók nélkül nem működne az oktatási rendszer, mégis a bérük alig emelkedett, és a munkakörülményeik sem javultak az elmúlt húsz évben.
Sipos Kitti Lídia két éve felmondta a Horváth Mihály Gimnázium drámatagozatának működését több mint 25 éve biztosító művészeti iskolával kötött együttműködést.
A 2027-es költségvetési tervezetben először jelenik meg önálló, 8 milliárd forintos keret a felnőttkori tanulási programok támogatására – derült ki Rápli Róbert, a TISZA országgyűlési képviselőjének parlamenti felszólalásából.
A Klebelsberg Központ arra hivatkozott, hogy az adatok nyilvánosságra hozatala veszélyeztethetné a jövőbeni pályázati eljárások megfelelő lefolytatását.