3 milliárd forintból növelné a kormány az informatikusok számát

Elindult az informatikus utánpótlás biztosítása érdekében korábban meghirdetett kormányzati program, a kezdeményezéshez már 15 felsőoktatási intézmény és több informatikai vállalkozás is csatlakozott, amelynek eredményeként még ebben a hónapban ingyenes, naprakész gyakorlati tudást nyújtó képzések indulnak - mondta Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára sajtótájékoztatón csütörtökön, Budapesten.

  • MTI
Fülöp Máté

A program első üteme 2,8 milliárd forint uniós forrásból valósul meg, amely magában fogalja egyebek mellett az informatikai szakma népszerűsítéséért országszerte szervezendő több mint 400 rendezvényt, valamint informatikai témájú szakkörök és táborok szervezését, illetve céges nyílt napok és interaktív kiállítások is tervben vannak több ezer általános- és középiskolai diák megszólítása érdekében.

A program elsődleges célja, hogy 2020-ig kétszeresére növekedjen az informatikai felsőoktatási szakokra jelentkezők száma. A tervek szerint legalább 100, az infokommunnikáció területén meghatározó céggel köt majd megállapodást a kormány, így a vállalkozások sokkal aktívabb szerepet vállalnak majd az oktatásban.

Az egyetemeknek pedig azt tanácsolja a kormány, hogy kössenek az eddigieknél erősebb partnerségi kapcsolatot, folytassanak gyakorlati együttműködést és még inkább engedjék be a vállalkozásokat, szakembereket az oktatásba.

A projekt keretében gyakornoki program is indul, első körben 275 hallgatóval, egy másik kezdeményezésnek köszönhetően pedig legalább 4000 hallgató kap ingyenes informatikai kurzuson való részvételi lehetőséget. Laufer Tamás, a programban közreműködő IVSZ - Szövetség a digitális gazdaságért elnöke előadásában vázolta a program öt pillérét, amelynek része egy szakmai besorolás elkészítése, azért, hogy egyértelművé váljon, pontosan milyen szakterületen van informatikai szakemberhiány, ezáltal a képzések a gazdasági szükségletekhez igazodhatnak.

Szintén fontos az egyetemeken tapasztalt magas, néhol 50 százalékos lemorzsolódási arány csökkentése, például gyakornoki programokkal - mondta Laufer. A harmadik és negyedik pillérként azokat a kampányokat és marketingeszközöket említette, amelyek bemutatják, milyen fontos megérteni és részévé válni a digitalizációnak. Ötödikként a digitális élményközpontok létesítését emelte ki, a fiatalok digitális világba történő beléptetésére.

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.