3 milliárd forintból növelné a kormány az informatikusok számát

Elindult az informatikus utánpótlás biztosítása érdekében korábban meghirdetett kormányzati program, a kezdeményezéshez már 15 felsőoktatási intézmény és több informatikai vállalkozás is csatlakozott, amelynek eredményeként még ebben a hónapban ingyenes, naprakész gyakorlati tudást nyújtó képzések indulnak - mondta Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára sajtótájékoztatón csütörtökön, Budapesten.

  • MTI
Fülöp Máté

A program első üteme 2,8 milliárd forint uniós forrásból valósul meg, amely magában fogalja egyebek mellett az informatikai szakma népszerűsítéséért országszerte szervezendő több mint 400 rendezvényt, valamint informatikai témájú szakkörök és táborok szervezését, illetve céges nyílt napok és interaktív kiállítások is tervben vannak több ezer általános- és középiskolai diák megszólítása érdekében.

A program elsődleges célja, hogy 2020-ig kétszeresére növekedjen az informatikai felsőoktatási szakokra jelentkezők száma. A tervek szerint legalább 100, az infokommunnikáció területén meghatározó céggel köt majd megállapodást a kormány, így a vállalkozások sokkal aktívabb szerepet vállalnak majd az oktatásban.

Az egyetemeknek pedig azt tanácsolja a kormány, hogy kössenek az eddigieknél erősebb partnerségi kapcsolatot, folytassanak gyakorlati együttműködést és még inkább engedjék be a vállalkozásokat, szakembereket az oktatásba.

A projekt keretében gyakornoki program is indul, első körben 275 hallgatóval, egy másik kezdeményezésnek köszönhetően pedig legalább 4000 hallgató kap ingyenes informatikai kurzuson való részvételi lehetőséget. Laufer Tamás, a programban közreműködő IVSZ - Szövetség a digitális gazdaságért elnöke előadásában vázolta a program öt pillérét, amelynek része egy szakmai besorolás elkészítése, azért, hogy egyértelművé váljon, pontosan milyen szakterületen van informatikai szakemberhiány, ezáltal a képzések a gazdasági szükségletekhez igazodhatnak.

Szintén fontos az egyetemeken tapasztalt magas, néhol 50 százalékos lemorzsolódási arány csökkentése, például gyakornoki programokkal - mondta Laufer. A harmadik és negyedik pillérként azokat a kampányokat és marketingeszközöket említette, amelyek bemutatják, milyen fontos megérteni és részévé válni a digitalizációnak. Ötödikként a digitális élményközpontok létesítését emelte ki, a fiatalok digitális világba történő beléptetésére.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.