Sorra hirdetik meg a gólyatáborok időpontjait: erre figyeljetek, ha idén először mentek egyetemre

Egyre több egyetem teszi közzé a gólyatáborok időpontjait. Az elsőéves hallgatók most találkoznak először leendő csoporttársaikkal és oktatóikkal, ezért nem véletlen, hogy sokan az egyetemi évek egyik legmeghatározóbb élményeként emlékeznek vissza rá. Ahhoz azonban, hogy valóban jó élmény legyen, érdemes felkészülni – nemcsak arra, mit vigyetek magatokkal, hanem arra is, hogy milyen jogaitok vannak résztvevőként.

Mit érdemes bepakolni?

A legtöbb gólyatáborban néhány napot töltötök el, ezért a legfontosabb, hogy praktikus holmikat vigyetek magatokkal. Ha a szervezők nem biztosítanak ágyneműt, hálózsákra is szükségetek lesz. Kerüljenek a táskába tisztálkodószerek, váltóruha, melegebb pulóver, papucs és törölköző is.

Az egészségügyi csomagról se feledkezzetek meg: legyen nálatok sebtapasz, fájdalomcsillapító és minden olyan gyógyszer, amelyet rendszeresen szedtek. Ha ételallergiátok vagy valamilyen érzékenységetek van, azt még a tábor előtt jelezzétek a szervezőknek.

Jól jöhet egy kulacs, powerbank, zseblámpa és némi aprópénz is, az irataitokat – személyi igazolvány, diákigazolvány, TAJ-kártya – pedig semmiképpen ne hagyjátok otthon.

Semmi sem kötelező

Az elmúlt évek tapasztalatai miatt ma már különösen fontos hangsúlyozni: egyetlen olyan feladatot sem kell elvégeznetek, amely kellemetlen, megalázó vagy bármilyen okból diszkomfortos számotokra.

A HÖOK korábbi ajánlása szerint a szervezőknek egyértelműen tájékoztatniuk kell a gólyákat arról, hogy bármikor mondhatnak nemet egy programra vagy feladatra. Ha valaki nem szeretne részt venni egy adott foglalkozáson, számára lehetőség szerint alternatív programot kell biztosítani, vagy egy szervező segítségével külön lehet maradnia.

Ha bármilyen problémátok adódik a táborban, nemcsak a csoportvezetőhöz, hanem – ahol erre van lehetőség – mentálhigiénés szakemberhez is fordulhattok.

ELTE GTK HÖK

Miért fontos erre emlékeztetni?

Két évvel ezelőtt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának gólyatábora országos visszhangot váltott ki, miután több elsőéves is megalázó bánásmódról számolt be.

A hallgatói beszámolók szerint a gólyákat hosszú ideig gyalogoltatták a tűző napon, kipakoltatták a csomagjaikat, elvették az otthonról hozott élelmiszereket és gyógyszereket, korlátozták a mosdóhasználatot, stopperrel mérték a zuhanyzási időt, és olyan szabályokat vezettek be, amelyek sok résztvevő szerint inkább egy kiképzőtáborra, mint közösségépítő programra emlékeztettek. Ez volt az a gólyatábor is, amely korábban arról vált ismertté, hogy a szervezők nem engedték bevinni az óvszert. Az ügy miatt vizsgálat indult, a BME pedig később új, központi szabályozást dolgozott ki a gólyatáborok megszervezésére.

A történtek után az egyetem átfogóan átszervezte a gólyatáborok rendszerét. Új belső szabályozást vezettek be, a szervezők pszichológus szakértők közreműködésével külön képzést kaptak, a programokat pedig úgy alakították át, hogy minden résztvevő számára legyen választási lehetőség. A gyógyszerek leadása már nem kötelező, a telefonokat sem veszik el a résztvevőktől, és a BME azóta anonim hallgatói visszajelzések alapján is értékeli a gólyatáborokat, hogy szükség esetén tovább fejlessze a rendszert.

Gyermekjogi szakemberek az eset kapcsán arra hívták fel a figyelmet, hogy a gólyatáborok célja elsősorban a közösségépítés, nem pedig az elsőévesek "beavatása" megalázó helyzeteken keresztül. Rácz Dominika, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány jogásza korábban az Eduline-nak úgy fogalmazott:

Az ilyen szertartások más életkorban is előfordulnak, gondoljunk csak az iskolai ballagásokra, szalagavatókra, azaz a korábbi időszaktól való búcsúzásra. Sajnos azonban rendszeresen kel híre annak, hogy egy ilyen beavatás nem az új kezdetről, a megismerkedésről szól, hanem sokkal inkább a „kezdők” megalázásáról, a hierarchia kijelöléséről.

A jogász szerint a gólyatábor akkor tölti be a szerepét, ha segíti az új hallgatók beilleszkedését, biztonságos környezetet teremt, és nem kényszeríti a résztvevőket olyan helyzetekbe, amelyek félelmet vagy megalázottságot okozhatnak. A közösségépítést nem szolgálják azok a feladatok, amelyek valakit kiszolgáltatott helyzetbe hoznak vagy a személyes határainak átlépésére kényszerítik.

A gólyatábor rólatok szól

A gólyatábor jó lehetőség arra, hogy még a tanév kezdete előtt barátokat szerezzetek, megismerjétek a leendő csoporttársaitokat és választ kapjatok az első egyetemi kérdéseitekre. Éppen ezért érdemes nyitottan érkezni, ugyanakkor észben tartani, hogy a részvétel nem jelent feltétel nélküli engedelmességet.

Ha egy feladat kellemetlen, megalázó vagy egyszerűen nem szeretnétek részt venni benne, nyugodtan mondjatok nemet. Egy jól megszervezett gólyatáborban ezt tiszteletben tartják.

Lehet passziválni már az egyetem első félévében?

Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.