Ezekből az országokból érkezik a legtöbb diák a magyar egyetemekre
A top10-be több ázsiai ország is bekerült.
Jelentősen szigorítja a nem uniós országokból érkező hallgatók tanulmányi és tartózkodási feltételeit a belga kormány. A hétfőn bejelentett intézkedések célja, hogy megakadályozzák a tanulmányi célú tartózkodási engedélyekkel kapcsolatos visszaéléseket, írja a VRT News.
Az új szabályok értelmében az alap- és mesterképzésben tanuló diákoknak az első két tanév során legalább 60 kreditet kell megszerezniük. Ezt követően minden tanévben minimum 40 kreditet kell teljesíteniük ahhoz, hogy továbbra is jogosultak legyenek a tartózkodási engedélyük meghosszabbítására.
A belga kormány emellett egyértelműbb időkorlátokat vezet be a különböző képzési formákra. A jövőben meghatározzák a mesterképzések, az emelt szintű mesterkurzusok, a bizonyítványt adó képzések és a doktori programok maximális időtartamát is.
A szakváltásokkal sem lehet majd meghosszabbítani a kint tartózkodást
A tervek szerint a hatóságok szigorúbban lépnek fel azokkal szemben is, akik többszöri szakváltással próbálják meghosszabbítani belgiumi tartózkodásukat. Azok a hallgatók, akik az első három évben két sikertelen képzés után egy harmadik programba iratkoznak be, elveszíthetik a tartózkodási engedélyük meghosszabbításának lehetőségét.
Fokozott ellenőrzés vár azokra a diákokra is, akik sikertelen magasabb szintű tanulmányok után alacsonyabb szintű képzésre jelentkeznek át.
Shutterstock
A nem akkreditált iskolák hallgatóit is érinti a változás
Szigorodnak a vízumszabályok a nem elismert oktatási intézmények hallgatói számára is. Ezek közé tartoznak például egyes zene- és balettiskolák, valamint bizonyos magánkézben lévő üzleti iskolák, amelyek ugyan felsőoktatási jellegű képzéseket kínálnak, de nem rendelkeznek hivatalos akkreditációval.
A migrációs ügyekért felelős miniszter, Anneleen Van Bossuyt szerint több ilyen intézmény esetében kérdések merültek fel az általuk kiadott képesítések minőségével és munkaerőpiaci értékével kapcsolatban.
Belgium továbbra is népszerű célpont a nem uniós hallgatók körében: 2025-ben közel 14 ezer első tanulmányi vízumkérelmet nyújtottak be. Az elismert intézményekbe jelentkezők kérelmeinek mintegy 82 százalékát hagyták jóvá, míg a nem akkreditált intézmények esetében ez az arány mindössze 51 százalék volt.
