Közös képzések indulhatnak – megerősítette együttműködését a Semmelweis és a BME

Új szintre emelte szakmai kapcsolatát a Semmelweis Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME): a két intézmény együttműködési keretszerződést és külön oktatási-képzési megállapodást írt alá.

A Semmelweis Egyetem honlapján számolt be a két egyetem együttműködéséről. A dokumentumokat dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora és dr. Charaf Hassan, a BME rektora látta el kézjegyével ünnepélyes keretek között.

Az aláíráson dr. Merkely Béla arról beszélt, hogy a két egyetem együttműködése hosszú múltra tekint vissza, a mostani megállapodás pedig ezt emeli új szintre. Kiemelte: mindkét intézmény kiemelten kezeli a tehetségek felkutatását és támogatását, valamint a tudásmegosztást.

„Érvénytelennek tekintik a vizsgát vagy nem írják be a bukást” – hallgatók véleménye a Semmelweis új vizsgaszabályzatáról

A Semmelweis Egyetemen tavaly december óta egy oktató egy vizsganapon legfeljebb a hallgatók 30 százalékát buktathatja meg. A vizsgaszabályzatot az egyetem a méltányosság és az egységes értékelés jegyében módosította, a döntés azonban megosztotta az egyetemi közösséget. Miközben egyes oktatók felháborodtak, a hallgatók közül vannak, akik jó ötletnek tartják, de akad olyan is, aki aggódik a rendszer hosszú távú következményei miatt.

Ezeken a területeken jöhetnek közös kutatások

A keretmegállapodás alapján a két egyetem több tudományterületen indíthat közös projekteket. Ilyen többek között:

  • az orvosi fizika,

  • az orvosbiológiai és egészségügyi adattudomány,

  • a biostatisztika,

  • a hálózattudomány,

  • a kardiovaszkuláris modellezés,

  • a gyógyszerkutatás,

  • valamint a biomechatronikai fejlesztés.

A felek közös pályázati tevékenységet is terveznek, valamint egészségügyi innovációk fejlesztését és klinikai validációját is támogatnák. A megállapodás kitér az infrastruktúra összehangolt használatára, a műszerek és kutatási kapacitások megosztására is.

Hosszabb távú terv egy közös BME-Semmelweis adattudományi központ létrehozása.

Együttműködést köt a Semmelweis és a BME
Semmelweis Egyetem, Barta Bálint

Új tantárgyak, modulok és közös képzések indulhatnak

A külön oktatási együttműködési megállapodás az oktatást és a képzésfejlesztést érinti. Ennek keretében a két egyetem közösen indíthat tantárgyakat és modulokat, új programok jelenhetnek meg az egészségügyi mérnök képzéshez kapcsolódóan, bővülhet a vendégoktatás, szorosabbá válhat a doktori iskolák együttműködése, és lehetőség nyílhat közös témavezetésekre, valamint interdiszciplináris kutatási projektekre is.

A tervek szerint egységesítik az áthallgatás és az átoktatás feltételeit, valamint továbbfejlesztik a már működő közös képzéseket is.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.