Közös képzések indulhatnak – megerősítette együttműködését a Semmelweis és a BME

Új szintre emelte szakmai kapcsolatát a Semmelweis Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME): a két intézmény együttműködési keretszerződést és külön oktatási-képzési megállapodást írt alá.

A Semmelweis Egyetem honlapján számolt be a két egyetem együttműködéséről. A dokumentumokat dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora és dr. Charaf Hassan, a BME rektora látta el kézjegyével ünnepélyes keretek között.

Az aláíráson dr. Merkely Béla arról beszélt, hogy a két egyetem együttműködése hosszú múltra tekint vissza, a mostani megállapodás pedig ezt emeli új szintre. Kiemelte: mindkét intézmény kiemelten kezeli a tehetségek felkutatását és támogatását, valamint a tudásmegosztást.

„Érvénytelennek tekintik a vizsgát vagy nem írják be a bukást” – hallgatók véleménye a Semmelweis új vizsgaszabályzatáról

A Semmelweis Egyetemen tavaly december óta egy oktató egy vizsganapon legfeljebb a hallgatók 30 százalékát buktathatja meg. A vizsgaszabályzatot az egyetem a méltányosság és az egységes értékelés jegyében módosította, a döntés azonban megosztotta az egyetemi közösséget. Miközben egyes oktatók felháborodtak, a hallgatók közül vannak, akik jó ötletnek tartják, de akad olyan is, aki aggódik a rendszer hosszú távú következményei miatt.

Ezeken a területeken jöhetnek közös kutatások

A keretmegállapodás alapján a két egyetem több tudományterületen indíthat közös projekteket. Ilyen többek között:

  • az orvosi fizika,

  • az orvosbiológiai és egészségügyi adattudomány,

  • a biostatisztika,

  • a hálózattudomány,

  • a kardiovaszkuláris modellezés,

  • a gyógyszerkutatás,

  • valamint a biomechatronikai fejlesztés.

A felek közös pályázati tevékenységet is terveznek, valamint egészségügyi innovációk fejlesztését és klinikai validációját is támogatnák. A megállapodás kitér az infrastruktúra összehangolt használatára, a műszerek és kutatási kapacitások megosztására is.

Hosszabb távú terv egy közös BME-Semmelweis adattudományi központ létrehozása.

Együttműködést köt a Semmelweis és a BME
Semmelweis Egyetem, Barta Bálint

Új tantárgyak, modulok és közös képzések indulhatnak

A külön oktatási együttműködési megállapodás az oktatást és a képzésfejlesztést érinti. Ennek keretében a két egyetem közösen indíthat tantárgyakat és modulokat, új programok jelenhetnek meg az egészségügyi mérnök képzéshez kapcsolódóan, bővülhet a vendégoktatás, szorosabbá válhat a doktori iskolák együttműködése, és lehetőség nyílhat közös témavezetésekre, valamint interdiszciplináris kutatási projektekre is.

A tervek szerint egységesítik az áthallgatás és az átoktatás feltételeit, valamint továbbfejlesztik a már működő közös képzéseket is.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.