Ennek oka nagyrészt a globális verseny felgyorsulása, de nem elhanyagolható szempont többek között az sem, hogy a Trump-kormány jelentősen csökkentette a szövetségi forrásokat.
Jelentősen átrendeződött a globális egyetemi rangsorok élmezőnye: bár a Harvard Egyetem továbbra is a világ vezető kutatóegyetemei közé tartozik, a tudományos publikációk mennyisége és hatása alapján összeállított Leiden Ranking listán a harmadik helyre csúszott vissza, miközben a kínai egyetemek látványosan erősödtek – közölte a New York Times.
A rangsor élére a kínai a Csöcsiangi Egyetem került, és további hét kínai intézmény szerepel a top 10-ben. Ez éles kontrasztban áll a 2000-es évek elejével, amikor a top 10-ben hét amerikai egyetem volt, és csupán egyetlen kínai került be a top 25-be.
Szakértők szerint a változás nem elsősorban az amerikai egyetemek romló teljesítményének, hanem a globális verseny felgyorsulásának tudható be. Ugyanakkor az Egyesült Államokban a Trump-kormány kutatási támogatáscsökkentései, az utazási tilalmak és a bevándorlásellenes intézkedések tovább nehezítették az egyetemek helyzetét.
A nemzetközi hallgatók számának visszaesése is aggasztó jel: 2025 augusztusában közel 19 százalékkal kevesebb külföldi diák érkezett az Egyesült Államokba, mint egy évvel korábban. Ez hosszabb távon tovább ronthatja az amerikai egyetemek presztízsét és rangsorbeli helyezését.
Ezzel szemben Kína az elmúlt két évtizedben hatalmas összegeket fektetett a felsőoktatásba, és célzott intézkedésekkel – például új, tudományos végzettségűeknek szóló vízumprogrammal – igyekszik magához vonzani a nemzetközi kutatókat. Elemzők szerint mindez egy új globális „felsőoktatási világrend” kialakulását vetítheti előre.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
