Ennek oka nagyrészt a globális verseny felgyorsulása, de nem elhanyagolható szempont többek között az sem, hogy a Trump-kormány jelentősen csökkentette a szövetségi forrásokat.
Jelentősen átrendeződött a globális egyetemi rangsorok élmezőnye: bár a Harvard Egyetem továbbra is a világ vezető kutatóegyetemei közé tartozik, a tudományos publikációk mennyisége és hatása alapján összeállított Leiden Ranking listán a harmadik helyre csúszott vissza, miközben a kínai egyetemek látványosan erősödtek – közölte a New York Times.
A rangsor élére a kínai a Csöcsiangi Egyetem került, és további hét kínai intézmény szerepel a top 10-ben. Ez éles kontrasztban áll a 2000-es évek elejével, amikor a top 10-ben hét amerikai egyetem volt, és csupán egyetlen kínai került be a top 25-be.
Szakértők szerint a változás nem elsősorban az amerikai egyetemek romló teljesítményének, hanem a globális verseny felgyorsulásának tudható be. Ugyanakkor az Egyesült Államokban a Trump-kormány kutatási támogatáscsökkentései, az utazási tilalmak és a bevándorlásellenes intézkedések tovább nehezítették az egyetemek helyzetét.
A nemzetközi hallgatók számának visszaesése is aggasztó jel: 2025 augusztusában közel 19 százalékkal kevesebb külföldi diák érkezett az Egyesült Államokba, mint egy évvel korábban. Ez hosszabb távon tovább ronthatja az amerikai egyetemek presztízsét és rangsorbeli helyezését.
Ezzel szemben Kína az elmúlt két évtizedben hatalmas összegeket fektetett a felsőoktatásba, és célzott intézkedésekkel – például új, tudományos végzettségűeknek szóló vízumprogrammal – igyekszik magához vonzani a nemzetközi kutatókat. Elemzők szerint mindez egy új globális „felsőoktatási világrend” kialakulását vetítheti előre.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
