Ennek oka nagyrészt a globális verseny felgyorsulása, de nem elhanyagolható szempont többek között az sem, hogy a Trump-kormány jelentősen csökkentette a szövetségi forrásokat.
Jelentősen átrendeződött a globális egyetemi rangsorok élmezőnye: bár a Harvard Egyetem továbbra is a világ vezető kutatóegyetemei közé tartozik, a tudományos publikációk mennyisége és hatása alapján összeállított Leiden Ranking listán a harmadik helyre csúszott vissza, miközben a kínai egyetemek látványosan erősödtek – közölte a New York Times.
A rangsor élére a kínai a Csöcsiangi Egyetem került, és további hét kínai intézmény szerepel a top 10-ben. Ez éles kontrasztban áll a 2000-es évek elejével, amikor a top 10-ben hét amerikai egyetem volt, és csupán egyetlen kínai került be a top 25-be.
Szakértők szerint a változás nem elsősorban az amerikai egyetemek romló teljesítményének, hanem a globális verseny felgyorsulásának tudható be. Ugyanakkor az Egyesült Államokban a Trump-kormány kutatási támogatáscsökkentései, az utazási tilalmak és a bevándorlásellenes intézkedések tovább nehezítették az egyetemek helyzetét.
A nemzetközi hallgatók számának visszaesése is aggasztó jel: 2025 augusztusában közel 19 százalékkal kevesebb külföldi diák érkezett az Egyesült Államokba, mint egy évvel korábban. Ez hosszabb távon tovább ronthatja az amerikai egyetemek presztízsét és rangsorbeli helyezését.
Ezzel szemben Kína az elmúlt két évtizedben hatalmas összegeket fektetett a felsőoktatásba, és célzott intézkedésekkel – például új, tudományos végzettségűeknek szóló vízumprogrammal – igyekszik magához vonzani a nemzetközi kutatókat. Elemzők szerint mindez egy új globális „felsőoktatási világrend” kialakulását vetítheti előre.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
