Decemberben még az összes kis nyelvi órát kiszervezték volna, és a nyelvtanárok elbocsátása is napirenden volt. Most azonban úgy tűnik, a hallgatói nyomás hatására a nyelvi kurzusok – legalább a tavaszi félévben – eredeti formájukban megmaradhatnak. A nyelvtanárokról az egyeztetések továbbra is zajlanak, jelenleg átmeneti formában folyik az oktatás az egyetemen.
A Corvinus nyelvórái körüli feszültség már tavaly decemberben is komoly indulatokat váltott ki az egyetemi polgárság körében.
| Mi történt eddig? |
Már tavaly decemberben eljutott szerkesztőségünkhöz a hír, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem vezetése radikálisan átalakítaná a nyelvoktatást. Az elképzelések szerint jelentősen csökkentették volna a tanulható idegen nyelvek számát, több nyelvi kurzus pedig már 2026 januárjától megszűnhetett volna. A tervek szerint a spanyol, francia, olasz, orosz, arab és kínai nyelvi kurzusokat megszüntették volna eredeti formájukban – vagyis az egyetem falain belül, belsős oktatók bevonásával –, és az oktatást külső partnerekkel, nagykövetségeken és különböző kamarákon keresztül szervezték volna meg. Ez a modell azonban azt is jelentette volna, hogy a jelenlegi nyelvtanárok elveszítik az állásukat.Az egyetem vezetése a döntést azzal indokolta, hogy állításuk szerint a nyelvi kurzusokat a hallgatók mindössze 7 százaléka veszi igénybe.A bejelentés hatalmas felháborodást váltott ki a Corvinus hallgatói között. A tiltakozás végül két felvonásban zajló tüntetéssé nőtte ki magát: először az egyetem épületén belül, majd később a főépület előtt demonstráltak a diákok. A tiltakozások során az is egyértelművé vált, hogy az egyetem vezetésének érvelése több ponton sem állja meg a helyét. A hallgatók beszámolói szerint a nyelvi kurzusok korántsem kihasználatlanok, sőt ennek épp az ellenkezője igaz. Többen arról számoltak be, hogy a nyelvi tárgyak „másodpercek alatt telnek be”, és jellemzően három-négyszer annyian szeretnének nyelvet tanulni, mint ahány hely ténylegesen elérhető. |
Tárgyalások a HÖK és a vezetőség között
A kialakult helyzetre reagálva a Hallgatói Önkormányzat több körben is egyeztetéseket kezdeményezett az egyetem vezetésével, a hallgatók bevonásával. A tárgyalások során a diákok egyértelművé tették, hogy nem hajlandók elfogadni a nyelvoktatás leépítését és oktatóik elbocsátását.
Az egyeztetések eredménye végül fordulatot hozott az ügyben.
Maradnak a nyelvek – egyelőre biztosan
Frissítés (2026. 01. 14.): A HÖK tegnap a Facebookon megjelent közleménye mostmár Instagramon érhető el. Tájékoztatásuk szerint a tavaszi félévben biztosan nem változik a jelenlegi rendszer:
A tegnapi nap eredményeként egy dolog biztosan kijelenthető: a tavaszi félév a jelenlegi struktúrával, a jelenlegi nyelvekkel indul/működik tovább.
"A tárgyalások során ismét megerősítettük, hogy továbbra is kiállunk a közösen megfogalmazott elvárásaink mellett. A tegnapi konstruktív egyeztetéseken közelebb kerültünk egy olyan kompromisszumos megoldáshoz, amely a hallgatói követelések megtartása mellett mind az egyetem, mind a hallgatók számára a lehető legkedvezőbb konstrukciót teremti meg, és amelyben várhatóan minden idegen nyelv meg fog maradni.”
Átmeneti formában zajlik az oktatás az egyetemen
A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett állásfoglalás alapján:
Az igények beérkezését követően mérlegeli az egyetem, hogy mely kurzusok esetében lenne még igény és kapacitás újabb csoportok nyitására.
A nyelvoktatás új modelljének kidolgozását elkezdtük. A Corvinus vezetése egyeztetéseket folytat az egyetem Hallgatói Önkormányzatával, a hallgatókat képviselő informális szerveződéssel, a nyelvi központ szakmai irányítójával és munkatársaival, valamint a Szenátussal is. Az érintettek számára elfogadható, hatékony, gazdaságilag fenntartható új szolgáltatási modell bevezetésére a következő, 2026-27-es tanév őszi félévében kerül sor.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
