Decemberben még az összes kis nyelvi órát kiszervezték volna, és a nyelvtanárok elbocsátása is napirenden volt. Most azonban úgy tűnik, a hallgatói nyomás hatására a nyelvi kurzusok – legalább a tavaszi félévben – eredeti formájukban megmaradhatnak. A nyelvtanárokról az egyeztetések továbbra is zajlanak, jelenleg átmeneti formában folyik az oktatás az egyetemen.
A Corvinus nyelvórái körüli feszültség már tavaly decemberben is komoly indulatokat váltott ki az egyetemi polgárság körében.
| Mi történt eddig? |
Már tavaly decemberben eljutott szerkesztőségünkhöz a hír, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem vezetése radikálisan átalakítaná a nyelvoktatást. Az elképzelések szerint jelentősen csökkentették volna a tanulható idegen nyelvek számát, több nyelvi kurzus pedig már 2026 januárjától megszűnhetett volna. A tervek szerint a spanyol, francia, olasz, orosz, arab és kínai nyelvi kurzusokat megszüntették volna eredeti formájukban – vagyis az egyetem falain belül, belsős oktatók bevonásával –, és az oktatást külső partnerekkel, nagykövetségeken és különböző kamarákon keresztül szervezték volna meg. Ez a modell azonban azt is jelentette volna, hogy a jelenlegi nyelvtanárok elveszítik az állásukat.Az egyetem vezetése a döntést azzal indokolta, hogy állításuk szerint a nyelvi kurzusokat a hallgatók mindössze 7 százaléka veszi igénybe.A bejelentés hatalmas felháborodást váltott ki a Corvinus hallgatói között. A tiltakozás végül két felvonásban zajló tüntetéssé nőtte ki magát: először az egyetem épületén belül, majd később a főépület előtt demonstráltak a diákok. A tiltakozások során az is egyértelművé vált, hogy az egyetem vezetésének érvelése több ponton sem állja meg a helyét. A hallgatók beszámolói szerint a nyelvi kurzusok korántsem kihasználatlanok, sőt ennek épp az ellenkezője igaz. Többen arról számoltak be, hogy a nyelvi tárgyak „másodpercek alatt telnek be”, és jellemzően három-négyszer annyian szeretnének nyelvet tanulni, mint ahány hely ténylegesen elérhető. |
Tárgyalások a HÖK és a vezetőség között
A kialakult helyzetre reagálva a Hallgatói Önkormányzat több körben is egyeztetéseket kezdeményezett az egyetem vezetésével, a hallgatók bevonásával. A tárgyalások során a diákok egyértelművé tették, hogy nem hajlandók elfogadni a nyelvoktatás leépítését és oktatóik elbocsátását.
Az egyeztetések eredménye végül fordulatot hozott az ügyben.
Maradnak a nyelvek – egyelőre biztosan
Frissítés (2026. 01. 14.): A HÖK tegnap a Facebookon megjelent közleménye mostmár Instagramon érhető el. Tájékoztatásuk szerint a tavaszi félévben biztosan nem változik a jelenlegi rendszer:
A tegnapi nap eredményeként egy dolog biztosan kijelenthető: a tavaszi félév a jelenlegi struktúrával, a jelenlegi nyelvekkel indul/működik tovább.
"A tárgyalások során ismét megerősítettük, hogy továbbra is kiállunk a közösen megfogalmazott elvárásaink mellett. A tegnapi konstruktív egyeztetéseken közelebb kerültünk egy olyan kompromisszumos megoldáshoz, amely a hallgatói követelések megtartása mellett mind az egyetem, mind a hallgatók számára a lehető legkedvezőbb konstrukciót teremti meg, és amelyben várhatóan minden idegen nyelv meg fog maradni.”
Átmeneti formában zajlik az oktatás az egyetemen
A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett állásfoglalás alapján:
Az igények beérkezését követően mérlegeli az egyetem, hogy mely kurzusok esetében lenne még igény és kapacitás újabb csoportok nyitására.
A nyelvoktatás új modelljének kidolgozását elkezdtük. A Corvinus vezetése egyeztetéseket folytat az egyetem Hallgatói Önkormányzatával, a hallgatókat képviselő informális szerveződéssel, a nyelvi központ szakmai irányítójával és munkatársaival, valamint a Szenátussal is. Az érintettek számára elfogadható, hatékony, gazdaságilag fenntartható új szolgáltatási modell bevezetésére a következő, 2026-27-es tanév őszi félévében kerül sor.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
