900 éves kódextöredékeket találtak a BME könyvtárában

Különleges felfedezésre bukkantak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik könyvtárában: egy 19. századi könyv gerincében közel 900 éves kódextöredékek rejtőztek.

Az öt darab, 12. századból származó pergamencsíkot a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék könyvtárában találta meg Leitgéb Mária könyvtáros. A töredékek egy 1818-ban megjelent francia építészeti kötet, Martin Pierre Gauthier Genováról szóló könyvének gerinckötése alatt bújtak meg, és akkor kerültek elő, amikor a könyv gerince részben levált.

Nap képe: ünnepi díszbe öltözött a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

A szakértői vizsgálatok szerint a pergameneken Szent Ambrus, Milánó püspökének Szent Lukács evangéliumához írt magyarázatából olvashatók részletek. A szöveg a mű 9. és 10. könyvéből származik, az egykori pergamenkódex pedig a 12. században készülhetett. Az öt csík eredetileg egyetlen levelet alkotott.

A könyv pontos bekerülési ideje nem ismert, de a benne található bejegyzések és pecsétek alapján feltételezhető, hogy korábban Wéber Antal építész tulajdonában volt, majd az 1880-as években került a Műegyetem gyűjteményébe, a Hauszmann Alajos vezette Száraz-, Mű- és Díszépítészettan Tanszékre. Azóta is ott őrizték – egészen mostanáig, amikor a 900 éves töredékek végre napvilágra kerültek.

 

Az egy ideig a tanszék könyvtárosi feladatait ellátó Alpár Ignác bejegyzése
BME

Felmerülhet a kérdés: hogyan kerülhetett egy középkori kódexdarab egy jóval későbbi könyv gerincébe? Az egyetem szerint „az erős pergamen a gerinc védelmét szolgálta a borító alatt.”

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.