Különleges felfedezésre bukkantak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik könyvtárában: egy 19. századi könyv gerincében közel 900 éves kódextöredékek rejtőztek.
Az öt darab, 12. századból származó pergamencsíkot a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék könyvtárában találta meg Leitgéb Mária könyvtáros. A töredékek egy 1818-ban megjelent francia építészeti kötet, Martin Pierre Gauthier Genováról szóló könyvének gerinckötése alatt bújtak meg, és akkor kerültek elő, amikor a könyv gerince részben levált.
Nap képe: ünnepi díszbe öltözött a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
A szakértői vizsgálatok szerint a pergameneken Szent Ambrus, Milánó püspökének Szent Lukács evangéliumához írt magyarázatából olvashatók részletek. A szöveg a mű 9. és 10. könyvéből származik, az egykori pergamenkódex pedig a 12. században készülhetett. Az öt csík eredetileg egyetlen levelet alkotott.
A könyv pontos bekerülési ideje nem ismert, de a benne található bejegyzések és pecsétek alapján feltételezhető, hogy korábban Wéber Antal építész tulajdonában volt, majd az 1880-as években került a Műegyetem gyűjteményébe, a Hauszmann Alajos vezette Száraz-, Mű- és Díszépítészettan Tanszékre. Azóta is ott őrizték – egészen mostanáig, amikor a 900 éves töredékek végre napvilágra kerültek.
Felmerülhet a kérdés: hogyan kerülhetett egy középkori kódexdarab egy jóval későbbi könyv gerincébe? Az egyetem szerint „az erős pergamen a gerinc védelmét szolgálta a borító alatt.”
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
