Ezeken az egyetemi karokon vannak a legjobb társadalomtudományi képzések

A hallgatók teljesítményei alapján ezek a legjobb társadalomtudományi karok.

  • Székács Linda

Novemberben megjelent a HVG Diploma 2026-os kiadványa, amiben az összesített egyetemi rangsor mellett találtok többek között oktatói kiválósági rangsort, hallgatói kiválósági rangsort, képzésterületi rangsorokat, a legjobb karok listáját és tucatnyi érdekes és hasznos cikket is.

A kiadványban a hallgatói kiválóság alapján társadalomtudományi képzésterületi részrangsor is megjelent. Ezt a(z)

  • elsőhelyes jelentkezők száma,
  • a felvettek pontátlaga,
  • a nyelvvizsgát jelölők aránya és
  • a középiskolai versenyen helyezettek száma

alapján állították össze.

A legjobb egyetemek és főiskolák 2026-ban

Idén is összeállította a diploma rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát a legjobb főiskolákról, egyetemekről a hvg360-on.

 

A nyomtatott kiadványt, amely bővebb ismertetőt is tartalmaz, itt tudod megrendelni, vagy november 21-tól az újságárusoknál is megveheted.

A top 10 ezen a képzésterületen meglehetősen színes lett; bekerültek többek között karok az ELTE-ről, a győri egyetemről és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről is, ahol csak az elmúlt pár évben indultak kifejezetten társadalomtudományi és bölcsészképzések is.

Mutatjuk, hogy alakul a sorrend:

  • 1. Budapesti Corvinus Egyetem
  • 2. Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar
  • 3. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
  • 4. Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Külkereskedelmi Kar
  • 5. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
  • 6. Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
  • 7. Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
  • 7. Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
  • 8. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Kar
  • 9. Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.