Ezeken az egyetemi karokon volt a legmagasabb a felvettek átlagpontszáma 2025-ben

469, 456 és 447 pont – egy-egy kivételt leszámítva összességében a jogi és az orvosi karokon volt a legmagasabb a felvettek átlagpontszáma a 2025-ös felvételi eljárásban. A harmadik helyen hármas holtverseny alakult ki. Mutatjuk a top10-es listát.

469, 456 és 447 pont – egy-egy kivételt leszámítva összességében a jogi és az orvosi karokon volt a legmagasabb a felvettek átlagpontszáma a 2025-ös felvételi eljárásban. A harmadik helyen hármas holtverseny alakult ki. Mutatjuk a top10-es listát.

A legjobb egyetemek és főiskolák 2026-ban

Idén is összeállította a diploma rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát a legjobb főiskolákról, egyetemekről a hvg360-on.

A nyomtatott kiadványt, amely bővebb ismertetőt is tartalmaz, itt tudod megrendelni, vagy november 21-től az újságárusoknál is megveheted.

A HVG Diploma 2026-os kiadványában nemcsak az egyetemeket, hanem a karokat is rangsorolták a hallgatók és az oktatók kiválósága alapján.

A hallgatói kiválóság során a karoknál is figyelembe vették a(z)

  • elsőhelyes jelentkezők számát,
  • felvettek pontátlagát,
  • nyelvvizsgával rendelkezők arányát
  • középiskolai versenyen helyezettek számát.

A felvettek pontátlaga idén is a Corvinuson volt a legmagasabb (469 pont), ami kilenc ponttal magasabb, mint tavaly.

A második helyet most is a Semmelweis orvosi kara szerezte meg 456 ponttal, ahol ha nem is akkora mértékben, de két ponttal magasabb volt a felvettek pontátlaga. Ez amiatt is egy impozáns eredmény, hogy a budapesti orvosi karon felvételi követelmény volt az emelt szintű biológia és emelt kémia vagy fizikaérettségi, melyekért nem járt pluszpont. Ráadásuk a diákoknak ezen kívül egy szóbeli elbeszélgetésen is részt kellett venniük, ahol többek között arra voltak kíváncsiak, mennyire alkalmasak mentálisan is a pályára.

 

Csik Veronika

Ezeken a karokon volt a legmagasabb a felvettek pontátlaga

  • 1. Corvinus – 469 pont
  • 2. Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar – 456 pont
  • 3. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Kar- 447 pont
  • 3. Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar -447 pont
  • 3. Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar- 447 pont
  • 6. Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar – 445 pont
  • 7. Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem – 444 pont
  • 8. Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar – 441 pont
  • 9. Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar – 440 pont
  • 10. Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar – 438 pont

A képzeletbeli dobogó harmadik fokán idén hármas holtverseny alakult ki a BME TTK, az ÓE informatikai kara és a Pázmány jogi kara között, hiszen mindegyik helyen átlagosan 447 ponttal vették fel a diákokat. (Érdemes megjegyezni, hogy előző évben ehhez elég volt 444 pont is.) Az Óbudai egyébként ezzel az eredménnyel az informatikai karok közül a legjobb eredményt érte el.

A maradék öt helyre két orvosi és két jogi kar került be, valamint újoncként az Andrássy.  Az ELTE gazdasági és természettudományi kara idén viszont kicsúszott a top 10-ből, hiszen az előbbin 433, míg az utóbbin 431 lett a felvettek átlagpontszáma.

A vidéki karok közül tavalyhoz hasonlóan az SZTE orvosi karára (438 pont) kerültek be a legtöbb ponttal a diákok.

Összességében elmondható, hogy a legmagasabb átlagpontszámok az előző évi visszaesés után a 2025-ös felvételi eljárásban emelkedtek. Ez általában csak néhány pontos növekedést jelentett, de például Pázmány jogi karán kereken tíz ponttal volt magasabb.

A legjobb hazai egyetemekkel az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.