Ez a tíz legjobb gazdaságtudományi kar a HVG friss rangsora szerint

A lista élén két intézmény holtversenyben szerepel, és a fővárosi egyetemi karok mellett három vidéki is bekerült a legjobbak közé.

Megjelent a HVGD Diploma 2026 kiadványa, melyben a hallgatói kiválóság alapján idén is külön rangsorolják az intézményi karokat képzésterületenként.

A hallgatói kiválósági rangsor összeállításakor több szempontot is figyelembe vettek, többek között:

  1. a nappali tagozatos elsőhelyes jelentkezők száma
  2. a felvettek pontátlaga
  3. a nyelvvizsgával felvettek aránya
  4. a középiskolai versenyeken helyezést elért hallgatók aránya.
A legjobb egyetemek és főiskolák 2026-ban

Idén is összeállította a diploma rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát a legjobb főiskolákról, egyetemekről a hvg360-on.

A nyomtatott kiadványt, amely bővebb ismertetőt is tartalmaz, itt tudod megrendelni, vagy november 21-től az újságárusoknál is megveheted.

A HVG Diploma 2026-os hallgatói kiválósági rangsorának első tíz helyezettjét itt tudjátok megnézni.

Most pedig mutatjuk, hogy a hallgatói kiválóság alapján, nappali képzésen, mely karok a legjobbak a gazdaságtudományi képzésterületen:

  • 1. CORVINUS
  • 1. ELTE-GTK
  • 3. DE-GTK
  • 4. SZE-GK
  • 5. BGE-KKK
  • 5. BGE-PSZK
  • 7. BGE-KVIK
  • 8. BME-GTK
  • 8. SZTE-GTK
  • 10. ELTE-PPK
  • 10. PE-GTK

A rangsor különlegessége, hogy négy holtverseny is kialakult: az első, az ötödik, a nyolcadik és a tizedik helyen.

A lista élére került két intézmény a Corvinus és az ELTE–GTK minden vizsgált mutatóban felváltva szerezték meg az első és második helyet:

A Corvinus a felvettek pontátlaga és a versenyeken díjazott hallgatók aránya alapján végzett az élen. Az ELTE–GTK pedig az első helyes jelentkezők száma és a nyelvvizsgával felvettek aránya tekintetében bizonyult a legjobbnak.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.