Nobel-díjas tagja is van a BME új Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testületének

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) megalakult a Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testület, amelynek tagjai között a Nobel-díjas Krausz Ferenc is helyet kapott.

  • Eduline

A kilenc neves külföldi tudósból álló testület nemrég tartotta első ülését a BME-n, melynek célja, hogy erősítse a Műegyetem nemzetközi tudományos beágyazottságát, és hozzájáruljon az intézmény tudományos kiválóságának és versenyképességének növeléséhez – közölte az egyetem.

A testület tanévenként legalább egyszer ülésezik, tagjai pedig olyan kiemelkedő, nemzetközileg elismert szakemberek, akik nem állnak a BME alkalmazásában.

A rektor három évre kéri fel a tagokat, akik tanácsaikkal támogatják a Műegyetem nemzetközi kapcsolatainak erősítését, segítenek a jó gyakorlatok megismertetésében, valamint véleményezik az intézmény stratégiai dokumentumait. Emellett ajánlásokat is megfogalmazhatnak, és a rektor kérésére állást foglalhatnak fontos stratégiai kérdésekben.

A testület tagjai a következő személyek:

  • Michael A. Cusumano (MIT) – vállalkozástudomány, menedzsment
  • Leroy Gardner (Imperial College) – tartószerkezet-tervezés
  • Manfred Kaltenbacher (TU Graz) – elméleti elektrotechnika, anyagtudomány, alkalmazott mechanika
  • Krausz Ferenc (Max Planck Institut, Ludwig Maximilian University of Munich) – attofizika, lézertudomány
  • Jens Marklof (School of Mathematics University of Bristol) – matematikai fizika, számelmélet
  • Muriel Médard (MIT) – hálózati kódolás, információelmélet
  • Regis Reau (Air Liquide) – foszforkémia, szupramolekuláris kémia
  • Christian Schönenberger (University of Basel) – nanotechnológia, kvantumtechnológia
  • Frank Fitze (TU Dresden) – 5G/6G, molekuláris és kvantumkommunikáció
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.