A mesterszakos egyetemisták kétharmada dolgozik a megélhetési költségeik miatt

A tanulmányaik mellett munkavállalással kénytelen kiegészíteni az ösztöndíjaikat a magyar egyetemisták többsége. Jobb esetben ez kapcsolódik a tanulmányaikhoz, rosszabb esetben egyáltalán nem.

  • Székács Linda

A mesterszakos egyetemisták több mint 70 százaléka vállal munkát a tanulmányai mellett azért, hogy finanszírozni tudja a megélhetését - ez derül ki legalábbis a legutóbbi Aktív hallgatói kutatásból.

A felmérést összesen 2293-an töltötték ki, akik közül 1660-an válaszoltak igennel arra a kérdésre, hogy dolgoznak-e az egyetemi tanulmányaik mellett.

Az indokok között a legmagasabb arányban (84,2%) a tapasztalatszerzés szerepel, amit 72,5 százalékos aránnyal követ az, hogy a hallgatóknak a megélhetési költségeik fedezése érdekében kell dolgozniuk az egyetem mellett, mert a kapott ösztöndíjak ezek finanszírozására nem elegendőek.

A munka és a tanulmányok összehangolása 53,8 százalékuknak problémát is jelent, 65 százalékuknak pedig nem jut elég ideje a pihenésre és a kikapcsolódásra. Ennek ellenére a legtöbben (64,9 százalék) elsősorban diáknak tartják magukat, ami mellett munkát is vállalnak.

A munkavégzők arránya a mesterképzéseken tanulók között az alábbi képzésterületeken a legmagasabb:

  • Gazdasági - 89%
  • Informatika - 77%
  • Művészet - 76%
  • Társadalomtudományok - 75%
  • Műszaki - 73%

Arra, hogy a munkájuk legalább kapcsolódik-e a tanulmányaikhoz, átlagosan a hallgatók valamivel több mint 50 százaléka válaszolt igennel. Ez jóval magasabb arány, mint az alapszakosok esetében, akiknek 59 százaléka szintén a megélhetési költségek miatt dolgozik, ellenben a munkájuk csak 25 százalékuknak kapcsolódik szorosan ahhoz, amit tanulnak. 43,4 százalékuknak egyáltalán nem.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.