A mesterszakos egyetemisták kétharmada dolgozik a megélhetési költségeik miatt

A tanulmányaik mellett munkavállalással kénytelen kiegészíteni az ösztöndíjaikat a magyar egyetemisták többsége. Jobb esetben ez kapcsolódik a tanulmányaikhoz, rosszabb esetben egyáltalán nem.

  • Székács Linda

A mesterszakos egyetemisták több mint 70 százaléka vállal munkát a tanulmányai mellett azért, hogy finanszírozni tudja a megélhetését - ez derül ki legalábbis a legutóbbi Aktív hallgatói kutatásból.

A felmérést összesen 2293-an töltötték ki, akik közül 1660-an válaszoltak igennel arra a kérdésre, hogy dolgoznak-e az egyetemi tanulmányaik mellett.

Az indokok között a legmagasabb arányban (84,2%) a tapasztalatszerzés szerepel, amit 72,5 százalékos aránnyal követ az, hogy a hallgatóknak a megélhetési költségeik fedezése érdekében kell dolgozniuk az egyetem mellett, mert a kapott ösztöndíjak ezek finanszírozására nem elegendőek.

A munka és a tanulmányok összehangolása 53,8 százalékuknak problémát is jelent, 65 százalékuknak pedig nem jut elég ideje a pihenésre és a kikapcsolódásra. Ennek ellenére a legtöbben (64,9 százalék) elsősorban diáknak tartják magukat, ami mellett munkát is vállalnak.

A munkavégzők arránya a mesterképzéseken tanulók között az alábbi képzésterületeken a legmagasabb:

  • Gazdasági - 89%
  • Informatika - 77%
  • Művészet - 76%
  • Társadalomtudományok - 75%
  • Műszaki - 73%

Arra, hogy a munkájuk legalább kapcsolódik-e a tanulmányaikhoz, átlagosan a hallgatók valamivel több mint 50 százaléka válaszolt igennel. Ez jóval magasabb arány, mint az alapszakosok esetében, akiknek 59 százaléka szintén a megélhetési költségek miatt dolgozik, ellenben a munkájuk csak 25 százalékuknak kapcsolódik szorosan ahhoz, amit tanulnak. 43,4 százalékuknak egyáltalán nem.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.