A tanulmányaik mellett munkavállalással kénytelen kiegészíteni az ösztöndíjaikat a magyar egyetemisták többsége. Jobb esetben ez kapcsolódik a tanulmányaikhoz, rosszabb esetben egyáltalán nem.
A mesterszakos egyetemisták több mint 70 százaléka vállal munkát a tanulmányai mellett azért, hogy finanszírozni tudja a megélhetését - ez derül ki legalábbis a legutóbbi Aktív hallgatói kutatásból.
A felmérést összesen 2293-an töltötték ki, akik közül 1660-an válaszoltak igennel arra a kérdésre, hogy dolgoznak-e az egyetemi tanulmányaik mellett.
Az indokok között a legmagasabb arányban (84,2%) a tapasztalatszerzés szerepel, amit 72,5 százalékos aránnyal követ az, hogy a hallgatóknak a megélhetési költségeik fedezése érdekében kell dolgozniuk az egyetem mellett, mert a kapott ösztöndíjak ezek finanszírozására nem elegendőek.
A munka és a tanulmányok összehangolása 53,8 százalékuknak problémát is jelent, 65 százalékuknak pedig nem jut elég ideje a pihenésre és a kikapcsolódásra. Ennek ellenére a legtöbben (64,9 százalék) elsősorban diáknak tartják magukat, ami mellett munkát is vállalnak.
A munkavégzők arránya a mesterképzéseken tanulók között az alábbi képzésterületeken a legmagasabb:
Arra, hogy a munkájuk legalább kapcsolódik-e a tanulmányaikhoz, átlagosan a hallgatók valamivel több mint 50 százaléka válaszolt igennel. Ez jóval magasabb arány, mint az alapszakosok esetében, akiknek 59 százaléka szintén a megélhetési költségek miatt dolgozik, ellenben a munkájuk csak 25 százalékuknak kapcsolódik szorosan ahhoz, amit tanulnak. 43,4 százalékuknak egyáltalán nem.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
