Információhiány és túlzsúfoltság miatt tüntetnek hétfőn a BGE hallgatói

A diákok több problémát is emlegetnek: vannak, akik szerint alig férnek be az órákra, mások az új számonkérési rendszert és az információhiányt kifogásolják.

Az egyetem vezetőségével való eredményes egyeztetés ellenére is megszervezik a hétfői demostrációt az egyetemi hallgatók - derül ki az RTL Híradójából.

Ahogy az Eduline-on már megírtuk, tavaly a BGE vezetése kihasználatlanságra hivatkozva döntött a Mátyásföldi kampusz bezárásáról, az ott tanulókat pedig a belvárosi épületbe helyezték át. A hallgatók szerint azóta túlzsúfolttá váltak a termek – egy informatikai kurzusra például 78-an jelentkeztek, de csak 60 férőhelyes termet kaptak.

 

A tanterv és a számonkérés módja is megváltozott

A hallgatók hét pontban fogalmazták meg a problémáikat. Kifejtették például, hogy jelentősen megnövekedett a ZH-k száma, egy napra akár 3-4 is juthat. Megszűnt a jól bevált ZH-hét rendszere is és attól tartanak, hogy a "sűrű vizsgarend és a folyamatos stressz az ösztöndíjuk, kreditjeik vagy diplomájuk veszélybe kerüléséhez vezethet."

A probléma az, hogy mindezt egyszerre próbálták megoldani, mindenkire ráerőltetve

– fogalmazott Dégi Dominik, a tüntés szervezője.

A hallgatók hét pontja egyébként a következő:

  1. Hiányos, következetlen és késői kommunikáció az egyetem részéről
  2. Vizsgaközponti rendszer, tanulmányi terhelés és az oktatás átalakítása
  3. Túlzott és kiszámíthatatlan számonkérési terhelés
  4. Levelezős és munka mellett tanuló hallgatók hátrányos helyzete
  5. Infrastruktúrahiány, kurzuskapacitások és zsúfoltság
  6. Ügyintézés lassúsága, elérhetetlenség és hallgatói mentális terhelés
  7. Az oktatók szabad döntéshozatala

Andor György rektor elismerte, hogy az átszervezésnek voltak negatív hatásai, de szerinte a helyproblémát már sikerült megoldani. Hozzátette: az egyetem folyamatosan egyeztet a hallgatói képviselettel, két fórumot is szerveztek már a kérdések megvitatására.

Ma érkezett, friss információk szerint az egyetem vezetése és az Egyetemi Hallgató Önkormányzat (EHÖK) csütörtöki egyeztetésének megállapodása alapján munkacsoport állt össze a problémákra adott konkrét részetek kidolgozására, ezek egyetemi szabályzatokba építésére. A munkacsoport addig marad fenn, amíg a Hallgatói Képviselet ennek szükségét látja.

 

munkacsoport jött létre, amely működését mindaddig fenntartja, amíg a Hallgatói Képviselet ennek szükségét látja.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.