Információhiány és túlzsúfoltság miatt tüntetnek hétfőn a BGE hallgatói

A diákok több problémát is emlegetnek: vannak, akik szerint alig férnek be az órákra, mások az új számonkérési rendszert és az információhiányt kifogásolják.

Az egyetem vezetőségével való eredményes egyeztetés ellenére is megszervezik a hétfői demostrációt az egyetemi hallgatók - derül ki az RTL Híradójából.

Ahogy az Eduline-on már megírtuk

, tavaly a BGE vezetése kihasználatlanságra hivatkozva döntött a Mátyásföldi kampusz bezárásáról,

az ott tanulókat pedig a belvárosi épületbe helyezték át

. A hallgatók szerint azóta túlzsúfolttá váltak a termek – egy informatikai kurzusra például 78-an jelentkeztek, de csak 60 férőhelyes termet kaptak.

 

A tanterv és a számonkérés módja is megváltozott

A hallgatók hét pontban fogalmazták meg a problémáikat. Kifejtették például, hogy jelentősen megnövekedett a ZH-k száma, egy napra akár 3-4 is juthat. Megszűnt a jól bevált ZH-hét rendszere is és attól tartanak, hogy a "sűrű vizsgarend és a folyamatos stressz az ösztöndíjuk, kreditjeik vagy diplomájuk veszélybe kerüléséhez vezethet."

A probléma az, hogy mindezt egyszerre próbálták megoldani, mindenkire ráerőltetve

– fogalmazott Dégi Dominik, a tüntés szervezője.

A hallgatók hét pontja egyébként a következő:

  1. Hiányos, következetlen és késői kommunikáció az egyetem részéről
  2. Vizsgaközponti rendszer, tanulmányi terhelés és az oktatás átalakítása
  3. Túlzott és kiszámíthatatlan számonkérési terhelés
  4. Levelezős és munka mellett tanuló hallgatók hátrányos helyzete
  5. Infrastruktúrahiány, kurzuskapacitások és zsúfoltság
  6. Ügyintézés lassúsága, elérhetetlenség és hallgatói mentális terhelés
  7. Az oktatók szabad döntéshozatala

Andor György

rektor elismerte, hogy az átszervezésnek voltak negatív hatásai

, de szerinte a helyproblémát már sikerült megoldani. Hozzátette: az egyetem folyamatosan egyeztet a hallgatói képviselettel, két fórumot is szerveztek már a kérdések megvitatására.

Ma érkezett, friss információk szerint az egyetem vezetése és az Egyetemi Hallgató Önkormányzat (EHÖK) csütörtöki egyeztetésének megállapodása alapján munkacsoport állt össze a problémákra adott konkrét részetek kidolgozására, ezek egyetemi szabályzatokba építésére. A munkacsoport addig marad fenn, amíg a Hallgatói Képviselet ennek szükségét látja.

 

munkacsoport jött létre, amely működését mindaddig fenntartja, amíg a Hallgatói Képviselet ennek szükségét látja.

Hozzászólások

Mit tesz az AI az oktatással és mit kezdjen az oktatás az AI-jal?

Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Megszólalt a Fidesz: a Tempus Közalapítvány mindig a jogszabályoknak megfelelően működött

Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.