Információhiány és túlzsúfoltság miatt tüntetnek hétfőn a BGE hallgatói

A diákok több problémát is emlegetnek: vannak, akik szerint alig férnek be az órákra, mások az új számonkérési rendszert és az információhiányt kifogásolják.

Az egyetem vezetőségével való eredményes egyeztetés ellenére is megszervezik a hétfői demostrációt az egyetemi hallgatók - derül ki az RTL Híradójából.

Ahogy az Eduline-on már megírtuk, tavaly a BGE vezetése kihasználatlanságra hivatkozva döntött a Mátyásföldi kampusz bezárásáról, az ott tanulókat pedig a belvárosi épületbe helyezték át. A hallgatók szerint azóta túlzsúfolttá váltak a termek – egy informatikai kurzusra például 78-an jelentkeztek, de csak 60 férőhelyes termet kaptak.

 

A tanterv és a számonkérés módja is megváltozott

A hallgatók hét pontban fogalmazták meg a problémáikat. Kifejtették például, hogy jelentősen megnövekedett a ZH-k száma, egy napra akár 3-4 is juthat. Megszűnt a jól bevált ZH-hét rendszere is és attól tartanak, hogy a "sűrű vizsgarend és a folyamatos stressz az ösztöndíjuk, kreditjeik vagy diplomájuk veszélybe kerüléséhez vezethet."

A probléma az, hogy mindezt egyszerre próbálták megoldani, mindenkire ráerőltetve

– fogalmazott Dégi Dominik, a tüntés szervezője.

A hallgatók hét pontja egyébként a következő:

  1. Hiányos, következetlen és késői kommunikáció az egyetem részéről
  2. Vizsgaközponti rendszer, tanulmányi terhelés és az oktatás átalakítása
  3. Túlzott és kiszámíthatatlan számonkérési terhelés
  4. Levelezős és munka mellett tanuló hallgatók hátrányos helyzete
  5. Infrastruktúrahiány, kurzuskapacitások és zsúfoltság
  6. Ügyintézés lassúsága, elérhetetlenség és hallgatói mentális terhelés
  7. Az oktatók szabad döntéshozatala

Andor György rektor elismerte, hogy az átszervezésnek voltak negatív hatásai, de szerinte a helyproblémát már sikerült megoldani. Hozzátette: az egyetem folyamatosan egyeztet a hallgatói képviselettel, két fórumot is szerveztek már a kérdések megvitatására.

Ma érkezett, friss információk szerint az egyetem vezetése és az Egyetemi Hallgató Önkormányzat (EHÖK) csütörtöki egyeztetésének megállapodása alapján munkacsoport állt össze a problémákra adott konkrét részetek kidolgozására, ezek egyetemi szabályzatokba építésére. A munkacsoport addig marad fenn, amíg a Hallgatói Képviselet ennek szükségét látja.

 

munkacsoport jött létre, amely működését mindaddig fenntartja, amíg a Hallgatói Képviselet ennek szükségét látja.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.