A Harvardtól Ghentig professzorok olyan kurzusokat kínálnak, amelyek élő, aktív énekesek és dalszerzők munkáját vizsgálják — például Taylor Swiftét, Beyoncéét vagy Harry Stylesét.
Korábban az egyetemek főként klasszikus irodalommal, zenével vagy történelmi személyekkel foglalkoztak. Az elmúlt két évtizedben azonban a popzene bekerült a tudományos vizsgálódás látókörébe. Kezdetben olyan ikonokat tanulmányoztak, mint a The Beatles, Bob Dylan vagy Madonna, mára pedig fiatalabb, aktív művészek is a fókuszba kerültek.
Nem rajongói klubokEzek a kurzusok nem rajongói találkozók: a professzorok az előadók munkáját esettanulmányként használják társadalmi, politikai és kulturális jelenségek vizsgálatára. Példák:| Kurzus neve és tartalma | Egyetem |
Taylor Swift and Her World: A dalszövegeket, rajongói kultúrát és a hírességek világának alakulását elemzik. | Harvard University |
| Beyoncé Makes History: A kurzus a zenén keresztül vizsgálja a fekete feminista gondolkodást és az amerikai kultúrát. | Yale University |
| Harry Styles and the Cult of Celebrity: A modern hírességkultúra, a nemi identitás és az internet szerepét elemzik. | Texas State University |
| The Black Barbie Femmecee & Hip Hop Feminisms: A hip-hop és a feminizmus összefüggéseit vizsgálja Nicki Minaj karrierjén keresztül. | UC Berkeley |
Taylor Swift számos egyetemen tananyag, Magyarországon is
Taylor Swiftről a Harvard mellett szinte az Egyesült Államok összes jelentősebb egyetemén indultak kurzusok, és a témák rendkívül sokszínűek. A New York Egyetemen példéul a popipari folyamatokra és a karrierépítésre koncentrálnak. A Pennsylvania State University, a gender és kommunikáció kérdéseit kötik Swift munkásságához, míg az American University a zeneipari gazdasági hatásokat elemzi a Swiftonomics kurzuson. Érdekesség, hogy már Magyarországon is találkozhatunk Taylor Swiftet vizsgáló kurzussal: a Kodolányi János Egyetemen a sztár társadalmi és gazdasági hatásait tanulmányozzák, amiről már az Eduline-on is beszámoltunk.
Nincs egyetértés abban, hogy elég komolyak a kurzusok
Vannak kritikusok, akik szerint az élő popikonokról szóló kurzusok túl „poposak”, kevésbé komolyak. Inkább szórakoztató jellegűnek gondolják, mint tudományosnak. A támogatók szerint viszont ezek a kurzusok modern párhuzamai annak, ahogy korábban Shakespearet, jazzt vagy a modernista irodalmat tanulmányozták. Kiváló lehetőséget adnak a kritikai gondolkodás, a médiaérzékenység és a kulturális tudatosság fejlesztésére.
A streaming és a közösségi média révén a kortárs popikonok könnyen hozzáférhetőek és vizsgálhatóak. A fiatalabb oktatók, akik ezekkel a művészekkel nőttek fel, értéket látnak a munkájuk elemzésében. Szerintük a kurzusok motiválják a hallgatókat a komplex elméletek és társadalmi jelenségek megértésére azáltal, hogy a számukra ismerős popkultúrához kapcsolják azokat.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
