Listába szedtük melyik egyetemeken tanítanak élő popikonokról

A Harvardtól Ghentig professzorok olyan kurzusokat kínálnak, amelyek élő, aktív énekesek és dalszerzők munkáját vizsgálják — például Taylor Swiftét, Beyoncéét vagy Harry Stylesét.

Korábban az egyetemek főként klasszikus irodalommal, zenével vagy történelmi személyekkel foglalkoztak. Az elmúlt két évtizedben azonban a popzene bekerült a tudományos vizsgálódás látókörébe. Kezdetben olyan ikonokat tanulmányoztak, mint a The Beatles, Bob Dylan vagy Madonna, mára pedig fiatalabb, aktív művészek is a fókuszba kerültek.

Nem rajongói klubok

Ezek a kurzusok nem rajongói találkozók: a professzorok az előadók munkáját esettanulmányként használják társadalmi, politikai és kulturális jelenségek vizsgálatára. Példák:
Kurzus neve és tartalmaEgyetem

Taylor Swift and Her World: A dalszövegeket, rajongói kultúrát és a hírességek világának alakulását elemzik.

Harvard University
Beyoncé Makes History: A kurzus a zenén keresztül vizsgálja a fekete feminista gondolkodást és az amerikai kultúrát.Yale University
Harry Styles and the Cult of Celebrity: A modern hírességkultúra, a nemi identitás és az internet szerepét elemzik.Texas State University
The Black Barbie Femmecee & Hip Hop Feminisms: A hip-hop és a feminizmus összefüggéseit vizsgálja Nicki Minaj karrierjén keresztül.UC Berkeley

Taylor Swift számos egyetemen tananyag, Magyarországon is

Taylor Swiftről a Harvard mellett szinte az Egyesült Államok összes jelentősebb egyetemén indultak kurzusok, és a témák rendkívül sokszínűek. A New York Egyetemen példéul a popipari folyamatokra és a karrierépítésre koncentrálnak. A Pennsylvania State University, a gender és kommunikáció kérdéseit kötik Swift munkásságához, míg az American University a zeneipari gazdasági hatásokat elemzi a Swiftonomics kurzuson. Érdekesség, hogy már Magyarországon is találkozhatunk Taylor Swiftet vizsgáló kurzussal: a Kodolányi János Egyetemen a sztár társadalmi és gazdasági hatásait tanulmányozzák, amiről már az Eduline-on is beszámoltunk.

Nincs egyetértés abban, hogy elég komolyak a kurzusok

Vannak kritikusok, akik szerint az élő popikonokról szóló kurzusok túl „poposak”, kevésbé komolyak. Inkább szórakoztató jellegűnek gondolják, mint tudományosnak. A támogatók szerint viszont ezek a kurzusok modern párhuzamai annak, ahogy korábban Shakespearet, jazzt vagy a modernista irodalmat tanulmányozták. Kiváló lehetőséget adnak a kritikai gondolkodás, a médiaérzékenység és a kulturális tudatosság fejlesztésére.

A streaming és a közösségi média révén a kortárs popikonok könnyen hozzáférhetőek és vizsgálhatóak. A fiatalabb oktatók, akik ezekkel a művészekkel nőttek fel, értéket látnak a munkájuk elemzésében. Szerintük a kurzusok motiválják a hallgatókat a komplex elméletek és társadalmi jelenségek megértésére azáltal, hogy a számukra ismerős popkultúrához kapcsolják azokat.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.