Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Korábban az egyetemek főként klasszikus irodalommal, zenével vagy történelmi személyekkel foglalkoztak. Az elmúlt két évtizedben azonban a popzene bekerült a tudományos vizsgálódás látókörébe. Kezdetben olyan ikonokat tanulmányoztak, mint a The Beatles, Bob Dylan vagy Madonna, mára pedig fiatalabb, aktív művészek is a fókuszba kerültek.
Nem rajongói klubok
Ezek a kurzusok nem rajongói találkozók: a professzorok az előadók munkáját esettanulmányként használják társadalmi, politikai és kulturális jelenségek vizsgálatára. Példák:
| Kurzus neve és tartalma | Egyetem |
Taylor Swift and Her World: A dalszövegeket, rajongói kultúrát és a hírességek világának alakulását elemzik. | Harvard University |
| Beyoncé Makes History: A kurzus a zenén keresztül vizsgálja a fekete feminista gondolkodást és az amerikai kultúrát. | Yale University |
| Harry Styles and the Cult of Celebrity: A modern hírességkultúra, a nemi identitás és az internet szerepét elemzik. | Texas State University |
| The Black Barbie Femmecee & Hip Hop Feminisms: A hip-hop és a feminizmus összefüggéseit vizsgálja Nicki Minaj karrierjén keresztül. | UC Berkeley |
Taylor Swift számos egyetemen tananyag, Magyarországon is
Taylor Swiftről a Harvard mellett szinte az Egyesült Államok összes jelentősebb egyetemén indultak kurzusok, és a témák rendkívül sokszínűek. A New York Egyetemen példéul a popipari folyamatokra és a karrierépítésre koncentrálnak. A Pennsylvania State University, a gender és kommunikáció kérdéseit kötik Swift munkásságához, míg az American University a zeneipari gazdasági hatásokat elemzi a Swiftonomics kurzuson. Érdekesség, hogy már Magyarországon is találkozhatunk Taylor Swiftet vizsgáló kurzussal: a Kodolányi János Egyetemen a sztár társadalmi és gazdasági hatásait tanulmányozzák, amiről már az Eduline-on is beszámoltunk.
Nincs egyetértés abban, hogy elég komolyak a kurzusok
Vannak kritikusok, akik szerint az élő popikonokról szóló kurzusok túl „poposak”, kevésbé komolyak. Inkább szórakoztató jellegűnek gondolják, mint tudományosnak. A támogatók szerint viszont ezek a kurzusok modern párhuzamai annak, ahogy korábban Shakespearet, jazzt vagy a modernista irodalmat tanulmányozták. Kiváló lehetőséget adnak a kritikai gondolkodás, a médiaérzékenység és a kulturális tudatosság fejlesztésére.
A streaming és a közösségi média révén a kortárs popikonok könnyen hozzáférhetőek és vizsgálhatóak. A fiatalabb oktatók, akik ezekkel a művészekkel nőttek fel, értéket látnak a munkájuk elemzésében. Szerintük a kurzusok motiválják a hallgatókat a komplex elméletek és társadalmi jelenségek megértésére azáltal, hogy a számukra ismerős popkultúrához kapcsolják azokat.
