Listába szedtük melyik egyetemeken tanítanak élő popikonokról

A Harvardtól Ghentig professzorok olyan kurzusokat kínálnak, amelyek élő, aktív énekesek és dalszerzők munkáját vizsgálják — például Taylor Swiftét, Beyoncéét vagy Harry Stylesét.

Korábban az egyetemek főként klasszikus irodalommal, zenével vagy történelmi személyekkel foglalkoztak. Az elmúlt két évtizedben azonban a popzene bekerült a tudományos vizsgálódás látókörébe. Kezdetben olyan ikonokat tanulmányoztak, mint a The Beatles, Bob Dylan vagy Madonna, mára pedig fiatalabb, aktív művészek is a fókuszba kerültek.

Nem rajongói klubok

Ezek a kurzusok nem rajongói találkozók: a professzorok az előadók munkáját esettanulmányként használják társadalmi, politikai és kulturális jelenségek vizsgálatára. Példák:

Kurzus neve és tartalmaEgyetem

Taylor Swift and Her World: A dalszövegeket, rajongói kultúrát és a hírességek világának alakulását elemzik.

Harvard University
Beyoncé Makes History: A kurzus a zenén keresztül vizsgálja a fekete feminista gondolkodást és az amerikai kultúrát.Yale University
Harry Styles and the Cult of Celebrity: A modern hírességkultúra, a nemi identitás és az internet szerepét elemzik.Texas State University
The Black Barbie Femmecee & Hip Hop Feminisms: A hip-hop és a feminizmus összefüggéseit vizsgálja Nicki Minaj karrierjén keresztül.UC Berkeley

Taylor Swift számos egyetemen tananyag, Magyarországon is

Taylor Swiftről a Harvard mellett szinte az Egyesült Államok összes jelentősebb egyetemén indultak kurzusok, és a témák rendkívül sokszínűek. A New York Egyetemen példéul a popipari folyamatokra és a karrierépítésre koncentrálnak. A Pennsylvania State University, a gender és kommunikáció kérdéseit kötik Swift munkásságához, míg az American University a zeneipari gazdasági hatásokat elemzi a Swiftonomics kurzuson. Érdekesség, hogy már Magyarországon is találkozhatunk Taylor Swiftet vizsgáló kurzussal: a Kodolányi János Egyetemen a sztár társadalmi és gazdasági hatásait tanulmányozzák, amiről már az Eduline-on is beszámoltunk.

Nincs egyetértés abban, hogy elég komolyak a kurzusok

Vannak kritikusok, akik szerint az élő popikonokról szóló kurzusok túl „poposak”, kevésbé komolyak. Inkább szórakoztató jellegűnek gondolják, mint tudományosnak. A támogatók szerint viszont ezek a kurzusok modern párhuzamai annak, ahogy korábban Shakespearet, jazzt vagy a modernista irodalmat tanulmányozták. Kiváló lehetőséget adnak a kritikai gondolkodás, a médiaérzékenység és a kulturális tudatosság fejlesztésére.

A streaming és a közösségi média révén a kortárs popikonok könnyen hozzáférhetőek és vizsgálhatóak. A fiatalabb oktatók, akik ezekkel a művészekkel nőttek fel, értéket látnak a munkájuk elemzésében. Szerintük a kurzusok motiválják a hallgatókat a komplex elméletek és társadalmi jelenségek megértésére azáltal, hogy a számukra ismerős popkultúrához kapcsolják azokat.

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.