Új tendert írtak ki a félbehagyott egyetemi campus megvalósítására.
Megjelent a kecskeméti egyetemi campus beruházásának második ütemére vonatkozó nyílt közbeszerzési felhívás – írja a Kecsup.
A pályázatot a Neumann János Egyetemért Alapítvány tulajdonában lévő Wepmark Holding Kft. írta ki. A társaság a hirdetmény megjelenésétől számítva a jogszabályban előírt 30 napon belül várja a hazai és nemzetközi piaci szereplők jelentkezését.
A tender az „Intelligens CAMPUS Oktató-Kutató Központ és Kollégium” projekt kivitelezésének befejezésére irányul. A feladat magában foglalja a 600 hallgató elhelyezésére alkalmas két kollégiumi épület és az innovációs központ befejezését, a külső területek rendezését, valamint egy gyalogos-felüljáró megépítését is.
A Kecsup értesülései szerint ez azt is jelenti, hogy az eredetileg hat épületet tartalmazó fejlesztési tervből végül mindössze négy valósulhat meg.
A beérkezett pályázatok közül a három legjobb ajánlattevőt választják ki, velük kezdődnek meg a tárgyalások a kivitelezés és a szerződés részleteiről. Az eredményhirdetés várhatóan 2026 januárjában lesz. A kiírás szerint a munkaterület átadásakor a biztosítási összegnek el kell érnie a 14 milliárd forintot, a lap információi szerint pedig a beruházás összértéke mintegy 15 milliárd forint lehet.
A tender alapján a kivitelezőnek 14 hónap áll majd rendelkezésére az épületek befejezésére, így a campus 2027-ben készülhet el, és ekkor válhat használatba.
Mint arról korábban beszámoltak, augusztusban derült ki, hogy a Pallas Athéné Alapítvány vagyonkezelője, az Optima Zrt. átadta a Wepmark Kft.-t a Neumann János Egyetemért Alapítványnak. A tranzakcióval az egyetemhez került a Wepmark tulajdonában lévő, 2,5 milliárd forintra értékelt telek, valamint a rajta álló, 13,5 milliárd forint értékű, de befejezetlen épületegyüttes is.
A Wepmark eredeti tervei szerint a cég nemcsak a teljes új campust, hanem a „Tudásváros” nevű városrészt is felépítette volna, amelyet az egyetem később bérelhetett vagy megvásárolhatott volna. A nagyszabású elképzelés azonban végül nem valósult meg: a Tudásváros-projekt el sem indult, a campus pedig jelenleg félkészen áll.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
