Újraindulhat a kecskeméti campus építése: 15 milliárdos beruházást terveznek

Új tendert írtak ki a félbehagyott egyetemi campus megvalósítására.

Megjelent a kecskeméti egyetemi campus beruházásának második ütemére vonatkozó nyílt közbeszerzési felhívás – írja a Kecsup.

A pályázatot a Neumann János Egyetemért Alapítvány tulajdonában lévő Wepmark Holding Kft. írta ki. A társaság a hirdetmény megjelenésétől számítva a jogszabályban előírt 30 napon belül várja a hazai és nemzetközi piaci szereplők jelentkezését.

A tender az „Intelligens CAMPUS Oktató-Kutató Központ és Kollégium” projekt kivitelezésének befejezésére irányul. A feladat magában foglalja a 600 hallgató elhelyezésére alkalmas két kollégiumi épület és az innovációs központ befejezését, a külső területek rendezését, valamint egy gyalogos-felüljáró megépítését is.

A Kecsup értesülései szerint ez azt is jelenti, hogy az eredetileg hat épületet tartalmazó fejlesztési tervből végül mindössze négy valósulhat meg.

A beérkezett pályázatok közül a három legjobb ajánlattevőt választják ki, velük kezdődnek meg a tárgyalások a kivitelezés és a szerződés részleteiről. Az eredményhirdetés várhatóan 2026 januárjában lesz. A kiírás szerint a munkaterület átadásakor a biztosítási összegnek el kell érnie a 14 milliárd forintot, a lap információi szerint pedig a beruházás összértéke mintegy 15 milliárd forint lehet.

A tender alapján a kivitelezőnek 14 hónap áll majd rendelkezésére az épületek befejezésére, így a campus 2027-ben készülhet el, és ekkor válhat használatba.

Mint arról korábban beszámoltak, augusztusban derült ki, hogy a Pallas Athéné Alapítvány vagyonkezelője, az Optima Zrt. átadta a Wepmark Kft.-t a Neumann János Egyetemért Alapítványnak. A tranzakcióval az egyetemhez került a Wepmark tulajdonában lévő, 2,5 milliárd forintra értékelt telek, valamint a rajta álló, 13,5 milliárd forint értékű, de befejezetlen épületegyüttes is.

A Wepmark eredeti tervei szerint a cég nemcsak a teljes új campust, hanem a „Tudásváros” nevű városrészt is felépítette volna, amelyet az egyetem később bérelhetett vagy megvásárolhatott volna. A nagyszabású elképzelés azonban végül nem valósult meg: a Tudásváros-projekt el sem indult, a campus pedig jelenleg félkészen áll.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.