A Nézőpont Intézet szerint az egyetemisták nagy része elégedett a magyar felsőoktatás színvonalával, azonban Brüsszel gondot okoz a mobilitási lehetőségekben.
A Nézőpont Intézet Egyetemkutató Műhelye 14 780 felsőoktatási hallgató megkérdezésével végzett átfogó kutatást az egyetemeken, melyből az derült ki, hogy a megkérdezettek majdnem négyötöde (78 százalék) ma is ugyanazt az intézményt választaná, ahol jelenleg tanul, ha újra kezdhetné felsőfokú tanulmányait.
Hankó Balázs szerint a magyar felsőoktatási modell nemzetközi példa
A júniusban végzett felmérésben többek között arra is rákérdezett, ajánlanák-e másoknak a hallgatók a saját egyetemüket: a diákok 76 százaléka igennel felelt.
Ugyanakkor a kutatás arra is rávilágít, hogy a diákok harmada (32 százalék) tervezi, hogy tanulmányai egy részét külföldön folytatná. A kormányközeli szervezet ennek kapcsán Brüsszelt is behozta a képbe:
„miközben a hallgatók elégedettek a megújult magyar egyetemekkel, Brüsszel mindent elkövet, hogy korlátozza a programhoz való hozzáférésüket”
- állítja a tanulmány.
Mutatjuk, eddig hányan tanulhattak külföldi egyetemen a Pannónia Programmal
Bár a felmérés szerint az egyetemek képzései a diákok szemében komoly kompetenciákat és valós tudást adnak, a válaszadóknak csak 53 százaléka érzi úgy, hogy a tanulmányai valóban felkészítik a választott szakmája gyakorlására.
Továbbra is probléma a lakhatás
A kutatás a hallgatók életkörülményeire is kitért. A diákok jelentős része jelenleg szüleivel vagy albérletben lakik, miközben mintegy tízezer hallgató költözne szívesen kollégiumba. A kollégiumi férőhelyek hiánya azonban továbbra is komoly problémát jelent a felsőoktatásban.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
