A Nézőpont Intézet szerint az egyetemisták nagy része elégedett a magyar felsőoktatás színvonalával, azonban Brüsszel gondot okoz a mobilitási lehetőségekben.
A Nézőpont Intézet Egyetemkutató Műhelye 14 780 felsőoktatási hallgató megkérdezésével végzett átfogó kutatást az egyetemeken, melyből az derült ki, hogy a megkérdezettek majdnem négyötöde (78 százalék) ma is ugyanazt az intézményt választaná, ahol jelenleg tanul, ha újra kezdhetné felsőfokú tanulmányait.
Hankó Balázs szerint a magyar felsőoktatási modell nemzetközi példa
A júniusban végzett felmérésben többek között arra is rákérdezett, ajánlanák-e másoknak a hallgatók a saját egyetemüket: a diákok 76 százaléka igennel felelt.
Ugyanakkor a kutatás arra is rávilágít, hogy a diákok harmada (32 százalék) tervezi, hogy tanulmányai egy részét külföldön folytatná. A kormányközeli szervezet ennek kapcsán Brüsszelt is behozta a képbe:
„miközben a hallgatók elégedettek a megújult magyar egyetemekkel, Brüsszel mindent elkövet, hogy korlátozza a programhoz való hozzáférésüket”
- állítja a tanulmány.
Mutatjuk, eddig hányan tanulhattak külföldi egyetemen a Pannónia Programmal
Bár a felmérés szerint az egyetemek képzései a diákok szemében komoly kompetenciákat és valós tudást adnak, a válaszadóknak csak 53 százaléka érzi úgy, hogy a tanulmányai valóban felkészítik a választott szakmája gyakorlására.
Továbbra is probléma a lakhatás
A kutatás a hallgatók életkörülményeire is kitért. A diákok jelentős része jelenleg szüleivel vagy albérletben lakik, miközben mintegy tízezer hallgató költözne szívesen kollégiumba. A kollégiumi férőhelyek hiánya azonban továbbra is komoly problémát jelent a felsőoktatásban.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
