Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A Nézőpont Intézet Egyetemkutató Műhelye 14 780 felsőoktatási hallgató megkérdezésével végzett átfogó kutatást az egyetemeken, melyből az derült ki, hogy a megkérdezettek majdnem négyötöde (78 százalék) ma is ugyanazt az intézményt választaná, ahol jelenleg tanul, ha újra kezdhetné felsőfokú tanulmányait.
Hankó Balázs szerint a magyar felsőoktatási modell nemzetközi példa
A júniusban végzett felmérésben többek között arra is rákérdezett, ajánlanák-e másoknak a hallgatók a saját egyetemüket: a diákok 76 százaléka igennel felelt.
Ugyanakkor a kutatás arra is rávilágít, hogy a diákok harmada (32 százalék) tervezi, hogy tanulmányai egy részét külföldön folytatná. A kormányközeli szervezet ennek kapcsán Brüsszelt is behozta a képbe:
„miközben a hallgatók elégedettek a megújult magyar egyetemekkel, Brüsszel mindent elkövet, hogy korlátozza a programhoz való hozzáférésüket”
- állítja a tanulmány.
Mutatjuk, eddig hányan tanulhattak külföldi egyetemen a Pannónia Programmal
Bár a felmérés szerint az egyetemek képzései a diákok szemében komoly kompetenciákat és valós tudást adnak, a válaszadóknak csak 53 százaléka érzi úgy, hogy a tanulmányai valóban felkészítik a választott szakmája gyakorlására.
Továbbra is probléma a lakhatás
A kutatás a hallgatók életkörülményeire is kitért. A diákok jelentős része jelenleg szüleivel vagy albérletben lakik, miközben mintegy tízezer hallgató költözne szívesen kollégiumba. A kollégiumi férőhelyek hiánya azonban továbbra is komoly problémát jelent a felsőoktatásban.
