A Nézőpont Intézet szerint az egyetemisták nagy része elégedett a magyar felsőoktatás színvonalával, azonban Brüsszel gondot okoz a mobilitási lehetőségekben.
A Nézőpont Intézet Egyetemkutató Műhelye 14 780 felsőoktatási hallgató megkérdezésével végzett átfogó kutatást az egyetemeken, melyből az derült ki, hogy a megkérdezettek majdnem négyötöde (78 százalék) ma is ugyanazt az intézményt választaná, ahol jelenleg tanul, ha újra kezdhetné felsőfokú tanulmányait.
Hankó Balázs szerint a magyar felsőoktatási modell nemzetközi példa
A júniusban végzett felmérésben többek között arra is rákérdezett, ajánlanák-e másoknak a hallgatók a saját egyetemüket: a diákok 76 százaléka igennel felelt.
Ugyanakkor a kutatás arra is rávilágít, hogy a diákok harmada (32 százalék) tervezi, hogy tanulmányai egy részét külföldön folytatná. A kormányközeli szervezet ennek kapcsán Brüsszelt is behozta a képbe:
„miközben a hallgatók elégedettek a megújult magyar egyetemekkel, Brüsszel mindent elkövet, hogy korlátozza a programhoz való hozzáférésüket”
- állítja a tanulmány.
Mutatjuk, eddig hányan tanulhattak külföldi egyetemen a Pannónia Programmal
Bár a felmérés szerint az egyetemek képzései a diákok szemében komoly kompetenciákat és valós tudást adnak, a válaszadóknak csak 53 százaléka érzi úgy, hogy a tanulmányai valóban felkészítik a választott szakmája gyakorlására.
Továbbra is probléma a lakhatás
A kutatás a hallgatók életkörülményeire is kitért. A diákok jelentős része jelenleg szüleivel vagy albérletben lakik, miközben mintegy tízezer hallgató költözne szívesen kollégiumba. A kollégiumi férőhelyek hiánya azonban továbbra is komoly problémát jelent a felsőoktatásban.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
