A hallgatók több mint 70 százaléka elégedett a saját egyetemével egy felmérés szerint

A Nézőpont Intézet szerint az egyetemisták nagy része elégedett a magyar felsőoktatás színvonalával, azonban Brüsszel gondot okoz a mobilitási lehetőségekben.

A Nézőpont Intézet Egyetemkutató Műhelye 14 780 felsőoktatási hallgató megkérdezésével végzett átfogó kutatást az egyetemeken, melyből az derült ki, hogy a megkérdezettek majdnem négyötöde (78 százalék) ma is ugyanazt az intézményt választaná, ahol jelenleg tanul, ha újra kezdhetné felsőfokú tanulmányait.

Hankó Balázs szerint a magyar felsőoktatási modell nemzetközi példa

A júniusban végzett felmérésben többek között arra is rákérdezett, ajánlanák-e másoknak a hallgatók a saját egyetemüket: a diákok 76 százaléka igennel felelt.

Ugyanakkor a kutatás arra is rávilágít, hogy a diákok harmada (32 százalék) tervezi, hogy tanulmányai egy részét külföldön folytatná. A kormányközeli szervezet ennek kapcsán Brüsszelt is behozta a képbe:

„miközben a hallgatók elégedettek a megújult magyar egyetemekkel, Brüsszel mindent elkövet, hogy korlátozza a programhoz való hozzáférésüket”

- állítja a tanulmány.

Mutatjuk, eddig hányan tanulhattak külföldi egyetemen a Pannónia Programmal

Bár a felmérés szerint az egyetemek képzései a diákok szemében komoly kompetenciákat és valós tudást adnak, a válaszadóknak csak 53 százaléka érzi úgy, hogy a tanulmányai valóban felkészítik a választott szakmája gyakorlására.

Továbbra is probléma a lakhatás

A kutatás a hallgatók életkörülményeire is kitért. A diákok jelentős része jelenleg szüleivel vagy albérletben lakik, miközben mintegy tízezer hallgató költözne szívesen kollégiumba. A kollégiumi férőhelyek hiánya azonban továbbra is komoly problémát jelent a felsőoktatásban.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.