A magyarok többsége óvná gyerekét az ápolói pályától

A Publicus Intézet szeptemberi felmérése szerint a magyarok több mint fele úgy látja, hogy az ápolói pálya nem jó választás. Bár a szakemberek bére és társadalmi megbecsültsége az elmúlt években enyhén javult, az ápolók helyzete továbbra is kritikus, és az utánpótlás biztosítása nem megoldott.

A felmérés szerint az ápolók helyzetének megítélése jelentősen elmarad az orvosokétól.

Az ápolók helyzetének megítélése összességében hasonló képet mutat, bár a megbecsültségükben több-kevesebb javulást látók aránya csekélyebb, esetükben ez százalék, míg az orvosoknál 62 százalék volt” –

írja a Népszava.

A kutatás szerint a gyermekeik pályaválasztásánál a válaszadók 30 százaléka látná szívesen, ha gyermekük ápolónak tanulna, míg közel kétszer ennyien (54 százalék) rossz döntésnek tartanák.

Az összképet erősen árnyalják a pártpreferenciák

A Publicus kutatásA szerint a pártpreferencia jelentősen befolyásolja az ápolói pálya megítélését:

Esetükben romlást csak minden századik kormánypárti szavazó lát, míg az ellenzékiek több mint harmada van ezen a véleményen.”

A nemek közötti különbség is szembetűnő: a férfiak 47 százaléka támogatná gyermekét az ápolói pályán, míg a nőknél ez az arány 36 százalék.

Miért kritikus az ápolói utánpótlás?

Az ápolói pálya megítélésének kedvezőtlen alakulása összefügg az alacsony bérrel, a túlterheltséggel és a szakma relatív társadalmi megbecsültségének hiányával.

Bár a kormányzati megnyilatkozásokból szinte sosem marad ki, hogy milyen jelentősen emelték a közelmúltban az egészségügyi dolgozók bérét, ennek eredményét korántsem egyöntetűen ítélik meg a választópolgárok” – fogalmaz a Népszava.

A kutatás rávilágít, hogy az állami egészségügy megtartó ereje gyenge, és a fiatalok körében csökken az érdeklődés a szakma iránt, ami hosszú távon az ellátás minőségét és a rendszer fenntarthatóságát is veszélyezteti.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Érettségi-felvételi
Palotás Zsuzsanna

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.