Mikor érdemes vizsgázni? Egy kutatás szerint ez a legsikeresebb időpont

Egy friss olasz kutatás szerint nem mindegy, hány órakor vizsgázik az ember – a nap közepén sokkal nagyobb az esélye a sikeres szóbeli vizsgának, mint reggel vagy délután. A Messinai Egyetem kutatói több mint 100 ezer vizsga eredményeit elemezték, és arra jutottak: dél körül a legjobbak az átmenési arányok.

Olaszországban az egyetemi vizsgák jelentős része szóbeli, ahol a diákoknak a tananyag alapján feltett kérdésekre kell válaszolniuk. Ezek a vizsgák stresszesek és kiszámíthatatlanok, hiszen a tanárok ott helyben döntenek az érdemjegyről - írja a phys.org.

A kutatók azt vizsgálták, vajon a vizsga időpontja befolyásolja-e az eredményt. Az adatokat a Messinai Egyetem 2018 és 2020 között zajlott vizsgáiból gyűjtötték össze: több mint 104 ezer vizsgát néztek meg, 1243 tantárgyból, 680 vizsgáztató tanárral.

Délben van a legnagyobb esély a sikerre

Az eredmények szerint a hallgatók 57 százaléka ment át a vizsgákon, de az átmenési arány változott a napszak szerint. A legjobb időpont a késő délelőtt és a kora délután (11:00–13:00) volt. Ezzel szemben a reggeli (például 8:00) és késő délutáni (például 16:00) vizsgákon alacsonyabb volt a siker aránya.

A jelenség mögött több tényező is állhat. Egyrészt a hallgatók – főleg a fiatalabbak – gyakran „éjszakai baglyok”, vagyis reggel még nem igazán aktívak. Másrészt a tanárok is elfáradhatnak a nap végére, ami szigorúbb értékelést eredményezhet. De az is lehet, hogy egyszerűen a kognitív teljesítmény – vagyis az agyi működés – a nap közepén a legjobb.

További vizsgálatokra van szükség

Fontos azonban megjegyezni, hogya  kutatás nem tudott minden tényezőt figyelembe venni, például a diákok alvási szokásait, stressz-szintjét vagy személyes bioritmusát. A kutatók szerint ezért érdemes lenne a jövőben részletesebben is vizsgálni, hogyan befolyásolja a napszak a teljesítményt – akár a vizsgákon, akár állásinterjúkon.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István