Akár közel négymillió forintos bírságot is kaphat az a tanár a "módszere" miatt.
Mobilkommunikációt zavaró eszközt használt vizsgáin egy romániai egyetem oktatója – számolt be róla az MTI.
Petícióban követelik az SZTE hallgatói, hogy vizsgálják ki az egyik oktatójuk homofób bejegyzését
A jászvásári (Iași) Állatorvosi Egyetem egyik oktatója azért vetett be jelblokkolót, hogy megakadályozza a vizsgák alatti puskázást. A módszer azonban nem maradt titokban: a Digi24 hírtelevízió szerint egy hallgató akkor figyelt fel a szokatlan helyzetre, amikor a vizsgaterem közelében próbált telefonálni, de a készüléke jelezte, hogy nincs térerő. A nyitott ajtón át észrevett egy antennákkal felszerelt készüléket is az osztályteremben, ezért panaszt tett a román távközlési hatóságnál (ANCOM).
A panaszos diák szerint korábban is akadtak problémák az adott oktató vizsgáin – többen is jelezték, hogy a teremben nem volt elérhető mobilhálózat. Egy korábbi esetben állítólag egy diák rosszul lett vizsga közben, de a mentőket nem tudták értesíteni.
Az ANCOM helyszínre érkező munkatársai megerősítették, hogy valóban működött egy olyan jelblokkoló az egyetemen, amely még a segélyhívásokra (például a 112-es számra) is hatással volt. „A zavarás ugyan megszűnt, mielőtt pontosan be tudtuk volna azonosítani a berendezést, de megállapítottuk, hogy az valóban alkalmas volt a teljes mobilkommunikáció blokkolására” – nyilatkozta Vlad Bontea, a hatóság alelnöke.
Az egyetem vezetősége fegyelmi eljárást indított az ügyben. A tanár akár 50 ezer lejes, vagyis közel 4 millió forintos pénzbüntetésre is számíthat, mivel Romániában törvény tiltja a mobilkommunikációt zavaró eszközök használatát.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
