A puskázást akarta megakadályozni, eljárás indult az egyetemi tanár ellen

Akár közel négymillió forintos bírságot is kaphat az a tanár a "módszere" miatt.

  • Eduline/MTI

Mobilkommunikációt zavaró eszközt használt vizsgáin egy romániai egyetem oktatója – számolt be róla az MTI.

Petícióban követelik az SZTE hallgatói, hogy vizsgálják ki az egyik oktatójuk homofób bejegyzését

A jászvásári (Iași) Állatorvosi Egyetem egyik oktatója azért vetett be jelblokkolót, hogy megakadályozza a vizsgák alatti puskázást. A módszer azonban nem maradt titokban: a Digi24 hírtelevízió szerint egy hallgató akkor figyelt fel a szokatlan helyzetre, amikor a vizsgaterem közelében próbált telefonálni, de a készüléke jelezte, hogy nincs térerő. A nyitott ajtón át észrevett egy antennákkal felszerelt készüléket is az osztályteremben, ezért panaszt tett a román távközlési hatóságnál (ANCOM).

A panaszos diák szerint korábban is akadtak problémák az adott oktató vizsgáin – többen is jelezték, hogy a teremben nem volt elérhető mobilhálózat. Egy korábbi esetben állítólag egy diák rosszul lett vizsga közben, de a mentőket nem tudták értesíteni.

Az ANCOM helyszínre érkező munkatársai megerősítették, hogy valóban működött egy olyan jelblokkoló az egyetemen, amely még a segélyhívásokra (például a 112-es számra) is hatással volt. „A zavarás ugyan megszűnt, mielőtt pontosan be tudtuk volna azonosítani a berendezést, de megállapítottuk, hogy az valóban alkalmas volt a teljes mobilkommunikáció blokkolására” – nyilatkozta Vlad Bontea, a hatóság alelnöke.

Az egyetem vezetősége fegyelmi eljárást indított az ügyben. A tanár akár 50 ezer lejes, vagyis közel 4 millió forintos pénzbüntetésre is számíthat, mivel Romániában törvény tiltja a mobilkommunikációt zavaró eszközök használatát.

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.