Az egyetemisták egyötöde a vendéglátásból akar pénzt keresni a nyáron

Nyári munka, spórolás, utazás – ezek most a legfontosabb tervek a hallgatók körében.

A legtöbb egyetemista nem csak pihenéssel töltené a nyarat: a CIB Bank megbízásából készült friss kutatás szerint a fiatalok 85 százaléka dolgozna a szünet alatt. Van, aki a megélhetésre, más a nyaralásra vagy nagyobb vásárlásra gyűjt. És sokan már most tudatosan a karrierjüket is építgetik.

A felmérésből az látszik, hogy a budapesti és nagyvárosi hallgatók különösen aktívak: 94 százalékuk már dolgozik vagy keres valamilyen nyári munkát. A kisebb településeken viszont többen még csak gondolkodnak rajta – a falvakban élők negyede pedig még nem döntött.

A legnépszerűbb lehetőség a diákmunka, ezt a hallgatók 60 százaléka választaná. Ezt követik a részmunkaidős állások (31%), illetve a teljes munkaidős és gyakornoki pozíciók (mindkettő 27%). Az utóbbiakat főként azok keresik, akik már a tanulmányaikhoz kapcsolódó munkát szeretnének – vagyis ők már most elkezdik építeni a szakmai jövőjüket.

Félhavi fizetésbe is kerülhet egy fesztiválbérlet 2025-ben

Sokan a vendéglátásban próbálnának szerencsét: minden ötödik diák azt tervezi, hogy pincérként, pultosként vagy éttermi kisegítőként fog dolgozni a nyáron.

Emellett az is kiderült, hogy a fiatalok többsége (77%) itthon maradna a munkához, de közel ötödük (19%) inkább külföldön keresne lehetőséget.

Jó, ha legalább egy saját szobára futja a frissen felvett egyetemistának a tanulmányai megkezdésekor

És hogy mire megy majd el a nyári fizetés? A legtöbben utazásra (49%) és nagyobb értékű dolgokra – például telefonra, laptopra vagy autóra (46%) – költenék. A hallgatók 43 százaléka pedig a mindennapi kiadásait fedezné belőle. A nők különösen nagy arányban gyűjtenek nyaralásra, baráti programokra vagy a hobbijukra, míg a fővárosiak inkább az utazásra és a megélhetésre fókuszálnak. A falvakban élők körében viszont jellemzőbb, hogy valamilyen drágább tárgyra spórolnak.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.