Bronzérmekkel tértek haza az ELTE hallgatói az atlétikai Eb-ről

Rúdugrásban és kalapácsvetésben is sikerült érmet szereznie az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatóinak.

Június végén Madridban rendezték meg az atlétikai csapat Európa-bajnokság első osztályának versenyeit.

Egyetemi felvételi 2025: mutatjuk, mire adnak pluszpontokat az egyetemek

A magyar csapat tagja volt az ELTE PPK sportmenedzser mesterszakos hallgatója, Böndör Márton is, aki a férfi rúdugrásban harmadikként végzett – számolt be róla az ELTE.

Böndör Márton a versenyen egyéni csúcsán javítva 5,70 méteres ugrással végzett a dobogó harmadik fokán.

„Az 5,70-es eredmény minden idők második legnagyobb magyar ugrása, amit hallgatónk már az első próbálkozása alkalmával sikeresen teljesített az Eb-n”

- írja az egyetem.

Emellett az ELTE PPK szombathelyi sportszervezés és rekreáció szakos hallgatója, Halász Bencének is sikerült érmet szereznie. A sportoló kalapácsvetésben háromszor is 80 méter fölé jutott, 80,63 méteres dobásával – a német és az ukrán versenyzők mögött, a harmadik helyen végzett.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.