Átalakul a HUN-REN kutatóhálózat, négy kutatóközpont az ELTE-hez kerül

Kormányzati nyomás állhat a háttérben.

Az ELTE jelezte a HUN-REN vezetésének, hogy kész átvenni négy humán- és társadalomtudományi kutatóközpontot (Bölcsészettudományi, Nyelvtudományi, Társadalomtudományi, Közgazdaság- és Regionális Tudományi). A közlemények szerint a kutatóközpontok jogi önállóságukat és telephelyüket megtartják, és közvetlenül az ELTE rektorához tartoznak majd. A dolgozók jogfolytonossága, munkaszerződése és az ígért béremelés is biztosított marad - írja a hvg360.

A portál információi szerint háttérben azonban kormányzati nyomás sejthető. Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke nem vállalta a kutatóhálózat „öncsonkítását”, ezért jelent

meg az ELTE „kérelme” formájában

a terv.

A lépésnek két célja lehet vagy egy csúcsegyetem építése az ELTE megerősítésével, vagy pedig a humán tudományok elsorvasztása – a finanszírozás hosszú távú bizonytalanságával, a tudományos szabadság csendes korlátozásával.

A HUN-REN hangsúlyozza, hogy a lépés a többi – főleg természettudományos – kutatóintézetet nem érinti. Szakértők szerint viszont a folyamat a teljes kutatóhálózat átszabásának kezdete lehet.

Az MTA (Magyar Tudományos Akadémia) egyelőre nem szólalt meg az ügyben. Viszont az Akadémiai Dolgozók Fóruma tiltakozik az átalakítás ellen, és felszólította az ELTE rektorát és a HUN-REN elnökét, hogy ne járuljanak hozzá a kutatóhálózat szétveréséhez.

 

 

 

Hozzászólások

Nem LMBTQ-érzékenyítést, hanem kortárs bántalmazás elleni prevenciós órákat tartottak a verőcei iskolában

Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.