Több ezer brit egyetemistát kaptak rajta AI-használaton, a csalás kiszűrése azonban egyre nehezebb

Eddig közel 7000 hallgatót kaptak rajta AI-alapú csaláson – a szakértők szerint ez még csak a jéghegy csúcsa. Ráadásul sokan már arra is használják a mesterséges intelligenciát, hogy „emberibbé” tegyék a szöveget, így könnyen kijátsszák az egyetemek AI-érzékelő rendszerét.

Az elmúlt években több ezer brit egyetemi hallgatót kaptak rajta azon, hogy visszaéltek a ChatGPT-vel és más mesterséges intelligencia eszközökkel, miközben a hagyományos plágium esetei látványosan csökkenni kezdtek – derül ki a Guardian vizsgálatából.

Visszaköveteli a tandíját egy hallgató, miután rajtakapta professzorát, hogy a ChatGPT-vel értékelte a beadandót

A tanulmányi tisztességgel kapcsolatos szabálysértések felmérése szerint 2023–2024-ben közel 7000 bizonyított esetet regisztráltak, ahol hallgatók AI-eszközöket használtak csalásra. Ez 1000 hallgatóra vetítve 5,1 esetet jelent – szemben a 2022–2023-as tanév 1,6 esetével. A májusig rendelkezésre álló adatok alapján ez a szám idén még tovább nőhet, elérve a 7,5-öt 1000 hallgatóra vetítve.

Valójában azonban még ennél is több AI-alapú csalás történhet, mint amit az egyetemek észlelnek. Egy februári felmérés szerint a brit hallgatók 88%-a használ AI-t a beadandókhoz. A Readingi Egyetem kutatói tavaly saját értékelőrendszerüket tesztelték, és az AI által generált munkák 94%-át észrevétlenül tudták beadni.

Az AI-t használni kívánó csalók számára pedig bőséges online forrás áll rendelkezésre: a Guardian több tucat TikTok-videót talált, amelyek AI-parafrázis- és esszéíró eszközöket reklámoznak. Ezek a programok képesek „emberibbé” tenni a ChatGPT szövegeit, így kijátszva az egyetemi AI-detektorokat.

Dr. Thomas Lancaster, a londoni Imperial College akadémiai integritáskutatója szerint:

„Ha valaki jól használja az AI-t, és szerkeszti az eredményt, nagyon nehéz bizonyítani a visszaélést. Én abban bízom, hogy a hallgatók ennek ellenére még mindig tanulnak a folyamat során.”

A kutató azt is elmondta, hogy olyan készségekre kellene fókuszálni, amelyeket az AI nem tud kiváltani: kommunikáció, emberi kapcsolatok, önbizalom, technológiai alkalmazkodás, ugyanis szerinte ezek kellenek a munkaerőpiacon való boldoguláshoz.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István