Több ezer brit egyetemistát kaptak rajta AI-használaton, a csalás kiszűrése azonban egyre nehezebb

Eddig közel 7000 hallgatót kaptak rajta AI-alapú csaláson – a szakértők szerint ez még csak a jéghegy csúcsa. Ráadásul sokan már arra is használják a mesterséges intelligenciát, hogy „emberibbé” tegyék a szöveget, így könnyen kijátsszák az egyetemek AI-érzékelő rendszerét.

Az elmúlt években több ezer brit egyetemi hallgatót kaptak rajta azon, hogy visszaéltek a ChatGPT-vel és más mesterséges intelligencia eszközökkel, miközben a hagyományos plágium esetei látványosan csökkenni kezdtek – derül ki a Guardian vizsgálatából.

Visszaköveteli a tandíját egy hallgató, miután rajtakapta professzorát, hogy a ChatGPT-vel értékelte a beadandót

A tanulmányi tisztességgel kapcsolatos szabálysértések felmérése szerint 2023–2024-ben közel 7000 bizonyított esetet regisztráltak, ahol hallgatók AI-eszközöket használtak csalásra. Ez 1000 hallgatóra vetítve 5,1 esetet jelent – szemben a 2022–2023-as tanév 1,6 esetével. A májusig rendelkezésre álló adatok alapján ez a szám idén még tovább nőhet, elérve a 7,5-öt 1000 hallgatóra vetítve.

Valójában azonban még ennél is több AI-alapú csalás történhet, mint amit az egyetemek észlelnek. Egy februári felmérés szerint a brit hallgatók 88%-a használ AI-t a beadandókhoz. A Readingi Egyetem kutatói tavaly saját értékelőrendszerüket tesztelték, és az AI által generált munkák 94%-át észrevétlenül tudták beadni.

Az AI-t használni kívánó csalók számára pedig bőséges online forrás áll rendelkezésre: a Guardian több tucat TikTok-videót talált, amelyek AI-parafrázis- és esszéíró eszközöket reklámoznak. Ezek a programok képesek „emberibbé” tenni a ChatGPT szövegeit, így kijátszva az egyetemi AI-detektorokat.

Dr. Thomas Lancaster, a londoni Imperial College akadémiai integritáskutatója szerint:

„Ha valaki jól használja az AI-t, és szerkeszti az eredményt, nagyon nehéz bizonyítani a visszaélést. Én abban bízom, hogy a hallgatók ennek ellenére még mindig tanulnak a folyamat során.”

A kutató azt is elmondta, hogy olyan készségekre kellene fókuszálni, amelyeket az AI nem tud kiváltani: kommunikáció, emberi kapcsolatok, önbizalom, technológiai alkalmazkodás, ugyanis szerinte ezek kellenek a munkaerőpiacon való boldoguláshoz.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.