Ha aggódtok amiatt, hogy néhány félévet csúsztok az egyetemen és nem szeretnétek elveszíteni az állami ösztöndíjatokat, érdemes tisztában lenni a határidőkkel és szabályokkal.
Az állami ösztöndíjas hallgatók számára a diplomaszerzésre rendelkezésre álló idő maximum a képzési idő másfélszerese lehet – ezt a beiratkozáskor aláírt hallgatói szerződés is rögzíti.
Ez azt jelenti például, hogy egy hat féléves alapképzés esetén összesen kilenc aktív félévetek van arra, hogy teljesítsétek az összes követelményt: a krediteket, a szakmai gyakorlatot, a szakdolgozatot, a szigorlatokat és a záróvizsgát is.
Vissza kell fizetnem a tandíjat, ha félbehagyom az egyetemet?
Fontos: a passzív félévek nem számítanak bele ebbe az időkeretbe. Egymás után legfeljebb két félévet lehet passziváltatni, de a teljes képzési idő alatt ez többször is megtehető.
Ha mégsem sikerül időben diplomát szerezni, akkor a tanulmányaitokkal megegyező időtartamú belföldi munkaviszonyt kell létesítenetek. Ezt legkésőbb a képzés befejezése után számított két éven belül kell teljesítenetek.
Amennyiben ez sem valósul meg, az ösztöndíj teljes összegét vissza kell fizetni – ráadásul a visszafizetendő összeg a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott éves inflációval növekszik.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
