Ha aggódtok amiatt, hogy néhány félévet csúsztok az egyetemen és nem szeretnétek elveszíteni az állami ösztöndíjatokat, érdemes tisztában lenni a határidőkkel és szabályokkal.
Az állami ösztöndíjas hallgatók számára a diplomaszerzésre rendelkezésre álló idő maximum a képzési idő másfélszerese lehet – ezt a beiratkozáskor aláírt hallgatói szerződés is rögzíti.
Ez azt jelenti például, hogy egy hat féléves alapképzés esetén összesen kilenc aktív félévetek van arra, hogy teljesítsétek az összes követelményt: a krediteket, a szakmai gyakorlatot, a szakdolgozatot, a szigorlatokat és a záróvizsgát is.
Vissza kell fizetnem a tandíjat, ha félbehagyom az egyetemet?
Fontos: a passzív félévek nem számítanak bele ebbe az időkeretbe. Egymás után legfeljebb két félévet lehet passziváltatni, de a teljes képzési idő alatt ez többször is megtehető.
Ha mégsem sikerül időben diplomát szerezni, akkor a tanulmányaitokkal megegyező időtartamú belföldi munkaviszonyt kell létesítenetek. Ezt legkésőbb a képzés befejezése után számított két éven belül kell teljesítenetek.
Amennyiben ez sem valósul meg, az ösztöndíj teljes összegét vissza kell fizetni – ráadásul a visszafizetendő összeg a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott éves inflációval növekszik.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
