Mennyi a legolcsóbb egyetemi képzés a 2025-ös felvételin?

Az ország legolcsóbb és legdrágább képzése között több mint 31 millió forint a különbség.

Korábbi cikkünkben már bemutattuk, hogy melyek a legdrágább egyetemi szakok. Az idei évben a repülőmérnöki képzés viszi el a pálmát, ami több mint 4 millió forintba kerül félévente. Ezzel szemben a legolcsóbb szak, amit találtunk, kevesebb mint 200 ezer forintba kerül.

Diákok száza jelentkezett idén a legdrágább egyetemi képzésre; közel harmaduk diplomája lehet, hogy semmit sem fog érni.

Bár az összes egyetem minden képzését nem tudtuk teljes egészében átnézni, kétség sem fér hozzá, hogy az egyik legolcsóbb önköltséges képzés a csecsemő-és kisgyermeknevelő.

A hat féléves pedagógusképzés az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 240 ezer forintba kerül félévente, azonban más intézményeknél, például a Debreceni Egyetemen és a Nyíregyházi Egyetemen is 170 ezer forintot kell fizetnie a hallgatóknak.

Mekkora fizetésre számíthatnak a frissdiplomások?
A Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb adatai szerint a csecsemő-és kisgyermeknevelő végzettséget szerzettek bruttó átlagjövedelme 449 566 forint. Így a képzés jócskán a 10 legrosszabbul fizető alapszakos diplomák fölött áll, ahol a tizedik helyen a táncművész áll, átlagosan bruttó 349 040 forintos fizetéssel.

Ha mind a hat félévet önköltséges képzésen végzik el a hallgatók, akkor összesen 1 020 000 forintot kell kifizetniük. Ezzel szemben a repülőmérnöki képzés összköltsége 32 900 000 forint. A két szak között pedig mindössze 31 880 000 a különbség.

Ha tudtok olyan képzésről, aminek még olcsóbb a tandíja, mint a csecsemő-és kisgyermeknevelőnek, akkor írjátok meg lapunknak az [email protected].

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.