Vannak olyan egyetemi vagyonkezelő alapítványok, ahol a vezetők díjazása egy év alatt mintegy 40 százalékkal nőtt.
A Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványnál és a Soproni Egyetemért Alapítványnál például duplájára nőtt a vezető tisztségviselők díjazása az előző évhez képest. A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány (Győr) és a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány esetében pedig 40 százalékos növekedés látható.
Ez különösen szembetűnő annak fényében, hogy a Központi Statisztikai Hivatal szerint a bruttó átlagkereset országosan „csupán” 10,4 százalékkal emelkedett ugyanebben az időszakban.A Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány főigazgatója, Benkó Marcell ugyanakkor tagadta, hogy jelentős emelés történt volna, noha a szervezet saját beszámolója szerint a vezetői juttatások 58,8 millió forintról 117,9 millióra nőttek. Szerinte a megduplázódott összeg abból adódik, hogy idén már a felügyelőbizottság tagjainak tiszteletdíját is feltüntették, de pontosítani fogják a vezetői juttatásokra vonatkozó sort.A kuratóriumi tagok havi 1,411 millió forint, míg a felügyelőbizottság elnöke 940 ezer forint, tagjai 840 ezer forint tiszteletdíjat kapnak. Ez jelentős előrelépés a 2022-es adatokhoz képest, amikor például Süli János kuratóriumi elnök, korábbi tárca nélküli miniszter 900 ezer forintot kapott havonta.A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány is reagált a portál megkeresésére. Náluk az illetménytömeg 127,8 millióról 177,3 millióra emelkedett, amit részben azzal magyaráztak, hogy 2021-es megalakulásuk óta először most emelték meg a tisztségviselők díjazását. A 15 százalékos bérnövekedés mellett a javadalmazási szabályzat értelmében 3 év után járó, 3 havi bónusz is kifizetésre került 2024-ben.Az alapítvány titkársága szerint az emelkedés ellenére reálértéken még csökkent is a díjazás, hiszen a 2021–2024 közötti időszakban 46,7 százalékos infláció sújtotta a gazdaságot. Emellett kiemelték, hogy a kuratórium nem „dísztestület”: az elmúlt években 59 ülést tartottak, 743 határozatot hoztak, részt vesznek az egyetemi stratégia megalkotásában, ösztöndíjprogramokat dolgoznak ki, és a szűkös apparátus miatt a kuratóriumi tagok maguk is jelentős munkát vállalnak.A 24.hu megkereste a soproni és a győri egyetemet is,de kérdéseikre nem kaptak választ.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
