Nem számít bele az ingyenes állami félévekbe; ennyien jelentkeztek az NKE pedagógusképzéseire

123-án jelölték meg a felvételi listájuk első helyén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valamelyik pedagógusképzését a 2025-ös felsőoktatási felvételi eljárás során. Az összes jelentkezők száma 465.

  • Székács Linda

Az NKE tavaly márciusban jelentette be, hogy 2025. szeptemberétől tanárképző kart indítanak. Óvodapedagógusokat, tanítókat, valamint földrajz, magyar, angol, német és természettudomány-környezettan szakos tanárokat képeznek majd.

A szakokat ráadásul azzal teszik vonzóbbá a jelentkezők számára, hogy az NKE-n elvégzett pedagógusképzések nem számítanak bele a felsőoktatási jogszabályok által engedélyezett tizenkét ingyenes állami félévbe.

Mindez úgy lehetséges, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre más szabályok vonatkoznak, mint a többi felsőoktatási intézményre. Az egyetem jogállását külön törvény rögzíti; ez teszi lehetővé, hogy az intézményben folytatott állami ösztöndíjas tanulmányok ne számítsanak bele a tizenkét ingyenes állami félévbe, és hogy magának a képzésnek se kelljen megfelelni a más pedagógusképzésekre érvényes képzési és kimeneti követelményeknek.

Mindezekkel elsőhelyes jelentkezőt összesen 123-at sikerült bevonzaniuk a szeptemberben induló képzésekre. A jelentkezési statisztikák szerint

  • óvodapedagógusnak 41-en,
  • tanítónak 21-en
  • földrajz-történelem szakos tanárnak 17-en,
  • magyar-történelem szakos tanárnak 7-en,
  • angol-magyar szakos tanárnak 9-en,
  • angol-német szakos tanárnak 4-en,
  • angol-történelem szakos tanárnak 19-en,
  • német-történelem szakos tanárnak 1 fő,
  • természettudomány-környezettan szakos tanárnak 4-en

jelentkeztek.

Az összes jelentkezők száma ennél magasabb. A felvételi listájuk második, harmadik vagy akár hatodik helyén az NKE pedagógusképzéseit 465-en jelölték meg. A legvonzóbb ebben az esetben is az óvodapedagógus képzés, amit 142-en jelöltek meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.