Korábban már bajnoki címet és Magyar Kupát is nyert az elsőéves egyetemista.
Simon Petra, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának elsőéves hallgatója kiemelkedő sportsikert ért el: a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) az év legjobb fiatal játékosának választotta - írja az egyetem.
A 20 éves irányító az osztatlan jogász képzésen tanul, és alapembere volt a magyar női kézilabda-válogatottnak a párizsi olimpián, ahol a csapat a 6. helyet szerezte meg. Petra a tornán 16 gólt lőtt.
Megkapjátok a maximális 500 pontot a felvételin, ha ilyen sporteredményeitek vannak.
A tavalyi év is nagyon eredményesen telt számára, a részben hazai rendezésű Európa-bajnokságon, ahol a magyar válogatott bronzérmet szerzett, őt választották a legjobb fiatal játékosnak. Klubcsapatával, a Ferencvárossal szintén remekelt, hiszen 2024-ben bajnoki címet és Magyar Kupát nyert.
Az IHF szavazásán Simon Petra két francia jelöltet utasított maga mögé. A végső eredmény kialakításában a szurkolók szavazatai, a válogatottak edzőinek voksa, valamint az IHF edzői és módszertani bizottságának döntése egyenlő arányban játszott szerepet.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
