Az ELTE jogászhallgatója lett 2024 legjobb fiatal női kézilabdázója

Korábban már bajnoki címet és Magyar Kupát is nyert az elsőéves egyetemista.

Simon Petra, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának elsőéves hallgatója kiemelkedő sportsikert ért el: a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) az év legjobb fiatal játékosának választotta - írja az egyetem.

A 20 éves irányító az osztatlan jogász képzésen tanul, és alapembere volt a magyar női kézilabda-válogatottnak a párizsi olimpián, ahol a csapat a 6. helyet szerezte meg. Petra a tornán 16 gólt lőtt.

Megkapjátok a maximális 500 pontot a felvételin, ha ilyen sporteredményeitek vannak.

A tavalyi év is nagyon eredményesen telt számára, a részben hazai rendezésű Európa-bajnokságon, ahol a magyar válogatott bronzérmet szerzett, őt választották a legjobb fiatal játékosnak. Klubcsapatával, a Ferencvárossal szintén remekelt, hiszen 2024-ben bajnoki címet és Magyar Kupát nyert.

 

Az IHF szavazásán Simon Petra két francia jelöltet utasított maga mögé. A végső eredmény kialakításában a szurkolók szavazatai, a válogatottak edzőinek voksa, valamint az IHF edzői és módszertani bizottságának döntése egyenlő arányban játszott szerepet.

 

Hozzászólások

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.