A Honvéd szakmai segítséggel támogatja a győri egyetem e-sport-oktatását

Az egyetem sportegyesülete már 2019 óta rendelkezik e-sport-szakosztállyal.

Együttműködési megállapodást kötött a győri Széchenyi István Egyetem és a Budapesti Honvéd Sportegyesület, így a klub egyebek mellett az egyetemi e-sport-oktatáshoz és -csapatfejlesztéshez nyújt majd szakmai segítséget – írja az egyetem.

Az elmúlt pár évben több egyetemen is terítékre került az e-sport, a Széchenyi István Egyetem Sportegyesülete pedig már 2019 óta rendelkezik e-sport-szakosztállyal. A Budapesti Honvéd SE a szabadidő-szakosztályán belül működtet e-sport-szakágat. A Lenovo Legion Honvéd Esport Akadémia 2018-ban indult el a magyarországi gamer közösség fejlődni vágyó tagjai számára.

ELTE, BME, Metropolitan: taroltak a fővárosi egyetemek a hazai e-sport bajnokságon.

A megállapodás alapján közösen szeretnék előmozdítani az e-sport és a sporttudományi terület hazai fejlődését. Az így kitűzött célok elérését többek között rendezvények szervezésével és népszerűsítésével, illetve egyéni tehetséggondozással akarják majd segíteni.

 

Fotó: Bankó József/Széchenyi István Egyetem

Tudtátok, hogy létezik egyetemi e-sport kupa?

Annak érdekében, hogy képet kapjunk az e-sport népszerűségéről, érdemes megjegyezni, hogy 2024-ben már a harmadik alkalommal rendezték meg a Magyar E-sport Szövetség által létrehozott K&H Egyetemi E-sport Kupa döntőjét, amin a magyar egyetemisták és főiskolások különböző videójátékokban mérhették össze tudásukat.

Pluszpontok a felvételin

Három furcsa többletpont a 2025-ös egyetemi felvételin.

Egyes egyetemeken az idei felsőoktatási felvételin is jár intézményi pont bizonyos e-sport eredményekért. Az Óbudai Egyetemen az országos e-Sport bajnokságon történő részvétel után 3 pont, nemzetközi verseny esetében 5 pont jár. Dobogós eredményért az előbbi esetben 10 pont, az utóbbinál pedig 20 többletpontot lehet szerezni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.