A hazai versenyek után nemzetközi pályán is megmérettethetik magukat az egyetemek hallgatói.
Harmadjára rendezték meg a Magyar E-sport Szövetség által létrehozott K&H Egyetemi E-sport Kupa döntőjét, amin a magyar egyetemisták és főiskolások különböző videójátékokban mérhették össze tudásukat.
Idén 13 intézmény vett részt az online selejtezőkön, amiből csak a 4 legjobb juthatott el a döntőbe, hogy megmutassák melyek a legerősebb hazai egyetemek az e-sportban.
A döntőben 5 kategóriában küzdöttek a versenyzők: League of Legends, Valorant, Rocket League Online verseny és Invitational, illetve EA Sport FC 24 játékkal játszottak.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem két első helyet is bezsebelt magának. A League of Legends és a Valorant versenyén is az intézmény hallgatói nyertek.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a Rocket League - Online versenyén győzte le a Metropolitan és a Debreceni egyetem ellenfeleit. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Budapesti Metropolitan Egyetem alul maradt volna, ugyanis a Rocket League – Invitational-ban pedig ők szerezték meg az első helyet.
Az EA FC 24 labdarúgó-videójátékban pedig Vén Balázs, a Boresz E-sport Akadémia játékosa bizonyult a legjobbnak.
A Rocket League, League of Legends és Valorant győztesei az elért eredményükkel bejutottak a nemzetközi csoportkörbe, ahol a későbbiekben számos más ország csapataival fognak versenyezni.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
